Szent László római katolikus temploma
Szent László Római KatolikusTemplom, eredetileg egyhajós barokk épület volt, téglalap alakú presbitérium véggel és presbitérium toronnyal, 1678-ból. A modernitás jegyében 1937-ben alapos átépítésen esett át, amikor a régi hajóra merőlegesen új hajót építettek. Az eredeti sokszögű presbitérium így oldal kápolna lett. Belsejében a 18. Század második feléből származó barokk-klasszikus oltár található, a barokk rész homlokzatai simák, félköríves ablakokkal tagolják, a modern hajó egyenes ablakai sarkasított szárnyakkal. Az eredeti épületből származó tornyot lisenkeretek tagolják, sarok szögletesek, koronás párkányzattal és hegyes sisakkal fejezik be.
Szent László – ( Nyitra, 1095. július 29.) 1077-től magyar király, 1091-től haláláig pedig horvát király. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magátis szentté avatták 1192-ben, és kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is.
Szent László életéről: I. Béla király halála (édesapja) után Géza és László hercegek elismerték unokatestvérüket, Salamont törvényes királynak, akivel a következő évtizedben jó kapcsolatuk volt. A kapcsolat megromlott és a hercegek fellázadtak Salamon ellen. A trónt Géza szerezte meg, de az ország nyugati határvidékén Salamon uralkodott tovább. Ebben az időben László volt Géza legfőbb tanácsadója.
Géza halála után hívei László mellé álltak, és őt tették meg királynak. Salamon lemondott, de utána mégis megpróbálta visszaszerezni a koronát. Emiatt László bebörtönözte, de két évvel később a szentté avatások alkalmával szabadon engedte. A sorozatos belviszályok után Lászlónak helyre kellett állítania a közbiztonságot, a lopást és rablást csonkítással vagy halállal büntette. A legendák kegyes lovagkirályként mutatják be, mint a késő lovagkori lovagi eszmény megtestesítőjét. Sok templomnak ő a védőszentje.
-Trónra lépése: Géza meghalt, a Géza és László pártján álló világi és egyházi előkelők, a pápa által is támogatott Lászlót választották az ország uralkodójává – annak ellenére, hogy Géza első házasságából két kiskorú fiút, Kálmán és Álmos herceget hagyta maga után. Feltételezések szerint kétszer is megkoronázták: először a görög koronával, majd másodszor is, amikor Salamontól visszakerültek a magyar koronázási jelvények. Legendák szerint elképzelhető az is, hogy egyáltalán nem koronáztatta meg magát, mivel „égi koronára vágyott”.
Érdekesség:
-Életének első éveit Lengyel földön töltötte, ahová apja 1030-ban költözött, miután száműzték Magyarországról. Az első lengyel krónika író, Gallus Anonymus szerint majdnem lengyellé vált, hiszen lengyel szokásokat vett fel. Még a neve is szláv eredetű: a László ugyanis a Vladislav magyarosított változata.
- László volt egyben Géza fő tanácsadója is. László rábeszélte Gézát, hogy Vácott, ahol a győzelmüket megjövendölték, templomot építtessen. Amikor a testvérek az alkalmas helyet keresték a templom számára – a legenda szerint – egy nagy gímszarvas jelent meg a szarvain sok égő gyertyával. Ezt égi jelnek tekintve, azon a helyen kápolnát, majd bazilikát emeltek, aminek Szent Szűz lett a védő szentje. László ide temettette bátyját végakarata szerint.
Jelenleg Offline`