Érdekesség a múltból:

A községet először írásban Vayka néven dokumentálták, később, Woyka néven jegyezték fel. Legendák szerint a falu, az elnevezését Szent István király megmentéséről kapta, akinek pogány neve Vajk volt. Lelőtt egy őzet, ami a vízbe esett. Kihúzás közben Vajk is a vízbe esett, de két horgász megmentette. Jutalmul földet adott nekik és a halászok hálából Vajkának nevezték el a falut.A legendának más változatai is ismertek, s ebbe a legendakörbe tartozik a plébánia udvarán állított somfa története is, amely alatt állítólag István király előszeretettel pihent meg.

Vajka impozáns klasszicista kastélyáról is híres volt: a kétszintes, L alaprajzú épület a 19. század első felében épült, keleti és északi oldalán pilléreken nyugvó emeletes árkádok díszítették. A kastély a 20. század második felében semmisült meg.

A két világháború közötti években a lakosság helyzete nagyban romlott. Egy 1931-ből származó újságcikk szerint jellemzőek a falura a nagy családok (nemritkán 11 taggal), akik egy szoba-konyhás házban laknak, a helyiek gyakran Pozsonyba járnak gyári munkára, s nagy a szegénység, sok az adósság. 1947-ben Vajkáról 135 személyt hurcoltak el Csehországba kényszermunkára. Magyarországra Vajkáról három magyar családot költöztettek, s Magyarországról tizenegy szlovák érkezett a csallóközi községbe.

Csehszlovákia és Magyarország 1958-ban kötött egyezséget a bős-nagymarosi vízerőmű megépítéséről. A munkálatok 1978-ban kezdődtek, s 1989-ben a magyar fél egyoldalúan felmondta a szerződést: a nagymarosi építkezés félbemaradt. A szlovák oldalon felépült a vízerőmű: a Duna új medrét 1992-ben töltötték fel vízzel, ekkortól a Csallóköz többi része Vajkáról csak a Dunacsúnynál és Bősnél megépített hidakon keresztül, illetve a Vajkát Keszölcéssel összekötő komphajó segítségével közelíthető meg.

Vajka gazdag múltú és ígéretes jövőjű község a Csallóköz délnyugati részén, a szlovák–magyar államhatár közelében fekszik. Vajka jelenlegi helyzetét nagyban meghatározza, hogy a bősi vízierőműhöz tartozó felvízcsatorna és a Duna régi medre között helyezkedik el, két másik településsel – Bodakkal és Doborgazzal – együtt. A községet egyedi természeti környezet öleli körül, ezért a kirándulók és a pihenésre vágyók kedvelt célpontja.

A Vajka környéki természeti környezet, a Vajkai-tó és a Duna holtágai egyedülálló lehetőséget biztosítanak a természetjárásra. A Vajka környéki erdők élővilága különösen gazdag, a nagyvadaktól (vaddisznók, szarvasok, őzek) a különleges madárfajokon keresztül (sasok, jégmadarak, gémek) a hódokig, rókákig számos állatfaj képviselteti magát.

Sportolási lehetőségekre alkalmas a helyi futballpálya, amelyen időnként barátságos labdarúgó-mérkőzések kerülnek megrendezésre.

További sportolási lehetőségeket nyújt a község környéki természeti környezet. Lehetőség van sporthorgászatra, csónakázásra, túrázásra. Turistaútvonalak nincsenek kijelölve. A községet mindkét oldalról határoló gátak kerékpározásra, görkorcsolyázásra alkalmasak. Kikapcsolódásra ad módot a helyi római katolikus templom mellett létesített Szent István-park.

A helyi futballpályán évente több alkalommal diszkókra és egyéb közösségi rendezvényekre kerül sor.

Legendák:

Csallóköz-szerte ismert a mondás, keresztben viszi a létrát, mint a vajkaiak. A népi szólás eredete egy régi legendából származik, amely szerint egykor a vajkai parasztok úgy jártak túl a földesúr eszén, hogy télvíz idején azt kérték tőle, csak annyi fát adjon nekik fűtésre, amennyit egy létrával befognak. A földesúr jót mulatott a vajkaiak oktalanságán, hiszen biztos volt benne, hogy hosszában viszik majd a létrát az erdőbe. Ők azonban keresztben állították a létrát a fák elé, amire a földesúr kénytelen volt engedni, elismerve a vajkaiak leleményességét.

Egy másik híres történet azt örökíti meg, hogy akarták odébbtolni a vajkaiak a templomot. Kilépett medréből egyszer az Öreg-Duna, s az ár már az ősrégi templomot fenyegette. A legenda szerint egy idegen tévedt ekkor éppen a faluba, s ő tanácsolta a helybelieknek, ha meg akarják menteni a templomukat, egyszerűen tolják odébb. Állítólag ezüstgombos dókáikat terítették le a sárba a vajkaiak, hogy így segítsék az öreg épületet odább csusszanni. Hiába tolták azonban egyesült erővel, az idegen összeszedte a vajkaiak mentéit, és kereket oldott. A templom a helyén maradt, a vajkaiak kabátjainak azonban csak hűlt helye maradt.

Szent István-nap

A Szent István-nap Vajka legjelentősebb kulturális eseménye. 2003-tól kerül megrendezésre. A Szent István-nap programjának állandó része az ünnepi szentmise a helyi római katolikus templomban, majd a templom melletti Szent István-szobor ünnepélyes megkoszorúzása. A bevezető ünnepélyes szertartást szórakoztató program követi a helyi futballpályán, amelynek részeként a Vajka partnertelepüléséről, Lesenceistvándról érkezett vendégek is lehetőséget kapnak a szereplésre. A Szent István-nap műsorának állandó összetevői a környékbeli folklórcsoportok, énekkórusok, zenészegyesületek fellépései, illetve egy barátságos futballmérkőzés a helyi futballpályán. A műsor csúcspontjaként már 2003-től minden évben (2006 kivételével) egy musicalt láthatnak a vendégek a helyi futballpályán. 2007-től ezek a musicalek az Érsekújvári Rockszínpad színészeinek előadásában láthatóak.

Szent István király a legenda szerint falunk névadója, mivel a keresztség felvétele előtt a Vajk nevet viselte. A Szent István-napi ünnepségen díjazzák azokat a falubelieket, akik aktívan hozzájárulnak a település kulturális és közösségi életének felvirágoztatásához. A Szent István-napi rendezvény hozzájárul a többségében magyarlakta község önazonosságának erősödéséhez és a közösség összekovácsolódásához.

„A Szent István- napi ünnepség a megemlékezés és az ünneplés mellett arra is lehetőséget biztosít, hogy a falubeliek és a Vajkáról elszármazottak találkozhassanak, és jelét adják összetartozásuknak“- említette Álló Donát polgármester.