Érdekességek:

📏 A község hosszúkás elrendezése miatt kapta a Hosszúfalu nevet (Dlhá, majd nad Váhom).

🐴 A néphagyomány szerint 7 vagy 16 huszár alapította a falut – nevük máig fennmaradt a családnevekben.

👻 A Miklós-dombról azt tartják, fej nélküli szerzetesek lakták, akiket II. József „fejeztetett le”.

🎣 A Vág partján fekvő faluban senki sem élt halászatból, vadászatból vagy gyűjtögetésből – ezek mindig csak kiegészítő tevékenységek voltak.

Az első írásos említéstől 1848-ig

📜 A község neve és eredete - Első írásos említés 1113-ból: Zumboe. Később Chumboy, Hosswfalw, Hozzwfalw formák, hosszúkás elrendezése miatt a 18. századtól Hosszúfalu lett, szlovákul Dlhá, majd a pontosabb megkülönböztetés érdekében kiegészült a „nad Váhom” résszel. Valószínűleg már a 11. században lakott volt.

⚔ Török idők (16–17. század) - 1529–30-ban török kézre került, majd 1554-től ismét török uralom alá került. A török veszély egészen 1685-ig fennállt.

✝ Jezsuita birtokok - A 16. századtól a jezsuiták kezelték a falu jövedelmeit, egészen a rend 1776-os feloszlatásáig. Ezután állami kézbe került.

🎖 Habsburg-ellenes harcok (17–18. század) - I. Rákóczi Ferenc felkelése során a harcok közvetlenül érintették a falut. A hadsereg jelentős élelmiszer- és ruhakészleteket követelt a lakosságtól.

🌾 Mezőgazdasági élet - A békés korszakban a lakók főként gabonát, kölest, káposztát termesztettek, szarvasmarhát, lovat tenyésztettek, halásztak, méhészkedtek.

🌊 Árvízhelyzet és védekezés - Vághosszúfalu szenvedte el a legsúlyosabb károkat a Vág áradásai miatt. A gyakori pusztítások (1814, 1816, 1822, 1830, 1840) ellenére csak részleges védelmet nyújtott az 1800-ban épített gát. A lakosok gyakran kértek mentességet a földesúri terhek alól a termésveszteségek miatt.

👨‍⚖️ Helyi vezetés és jegyzőség - A falut a bíró, albíró és esküdtek vezették, a jegyző gyakran egyedüli írástudóként jegyző, tanító és kántor is volt.

🔏 Pecsétek alakulása - 1733: ekevas és csoroszlya – mezőgazdasági jelleg, 1780: új nyomó, de megmaradt a régi motívum. 1802-ben viszont – a templom felújítása után – megváltoztatták a pecsét motívumát, és a Szentháromság került rá, a templom védőszentje. Ezt a pecsétet a 19. század közepéig használták.

🏫 Oktatás - 1779: iskolaépítés kezdete, közösségi összefogással. Az 1800-as évi iskolafelügyelői látogatás szerint az iskolaépület kicsi és sötét volt, nem felelt meg az elvárásoknak.
– 1810: új épület, de az árvizek többször megrongálták
– 1843, 1846: felújítások és kerítéscsere

⛪ Egyház és templom - Első templomemlítés: 1252, plébánia: 1390 - A templom valószínűleg a török betörések vagy árvizek során pusztult el. A jelenlegi templom 1766-ban épült, egy árvizek által kevésbé veszélyeztetett területen. Bővebben : az Érdekességek kategóriában... A 18. század végétől többször felújították az áradások miatt

📜 Anyakönyv és egyházi közigazgatás - 1878-tól Vághosszúfalun vezettek anyakönyvet, és ide tartozott Veča is. A 19. század elején a falubeliek kérték, hogy Večát válasszák le Vághosszúfaluról. Indoklásuk szerint a templom túl kicsi volt két falu számára – Vághosszúfalu lakosságának harmada nem fért be az istentiszteletekre.
- További érvként hozták fel, hogy télen és árvíz idején a vághosszúfalui hívek számára nehéz volt átjutni Večára, ahol minden harmadik héten tartottak volna szertartást. A kérésüknek helyt adtak, és 1818 júniusában Večát Trnovec nad Váhom plébániájához csatolták.

A falu legkorábbi fejlődésének áttekintése

🦴Őskori leletek - Már az őskorban is éltek emberek a környéken, amit véletlenül előkerült régészeti leletek (mamutfogak, orrszarvúcsontok, agancsok, edénytöredékek) bizonyítanak. Ezek főként szántás közben kerültek elő.

🌊Vág folyó szerepe - A Vág folyó közelsége mindig kulcsfontosságú volt a letelepedés szempontjából.

🏺Neolitikumtól a római korig - A fiatalabb kőkorszakban (Kr.e. 5000–2000) már állandó települések voltak a homokdűnéken, később a bronzkorban (Kr.e. 1800–1600) a hatvani kultúrához tartozó leleteket találtak: edények, emberi csontok.

🐎Hatvani kultúra - E népcsoport már lovat, szekeret használt, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, településeik hosszú ideig fennálltak.

🔥 Vaskori temetkezések (Hallstatt-kor) - A vaskorban hamvasztásos temetőket találtak. Kiemelkedő lelet egy díszített amfóra a kalenderbergi kultúrából (Kr.e. 700–400).

⚔ Kelta és germán idők - A La Tène-kultúrából (Kr.e. 5–1. század) is kerültek elő kerámiák. Az 1–4. században a kvád germánok éltek itt.

📉 Korai középkori szünet - Az 5–11. századból közvetlen helyi leletek még nincsenek, de a közeli területeken több feltárás történt, ami folyamatos emberi jelenlétet valószínűsít.

⚒ Vízből kiemelt leletek - A Vág medréből fejszék, római fibula, kerámiák, de leginkább 12–14. századi kardok kerültek elő.

🗡 Középkori kardleletek - 8 db középkori vas kardot találtak (egy- és másfélkezes markolatúak, rézdrótos díszítéssel). Ezek arra utalnak, hogy itt fontos átkelő, gázló lehetett.

Vághosszúfalu 1848–1918 között

🏛 Önkormányzati rendszer kialakulása (1871-től)
A községek saját belügyeikről önállóan dönthettek, adókat szabhattak ki, gondoskodhattak az iskolákról... A képviselők száma a lakosság számához igazodott: minden 100 lakos után egy képviselőt választottak. A község bírósággal és jegyzővel intézte ügyeit. 1913-tól már saját jegyzője volt.

👩‍🌾 A lakosság élete és mesterségei - A többség földművelésből élt. Voltak molnárok, csizmadiák, kovácsok, kereskedők, takácsok, szabók, lakatosok és más kézművesek, akik saját házukban dolgoztak.

🌊 A Vág folyó áldása és átka - A folyó halászatot, malmokat, áruszállítást biztosított, de gyakori áradásai fenyegetést is jelentettek. 1888-ban töltés épült, amit 1894-ben áttört a Vág.

🔥 Természeti csapások
1875-ben a falu háromnegyede leégett, több halálos áldozattal. Ezután éjjeliőröket, hajdúkat alkalmaztak, és 1876-ban önkéntes tűzoltóegylet is alakult.

⚰ Járványok és kolera - 1831–1866 között a kolera többször is sújtotta a falut.

⚔ Az első világháború hatása - A háború elvitte a férfiakat a frontra, így a település jelentős munkaerőt vesztett, ami súlyosan érintette a közösséget.

Vághosszúfalu 1918-tól 

🚜 Mezőgazdaság fejlődése - A megélhetést továbbra is a földművelés adta. 1906-ban cséplőgép, 1927-ben traktor jelent meg a faluban.

🏭 Szövetkezetek és ipar - 1912-ben megalakult az Élelmiszer- és Értékesítő Szövetkezet, majd 1920-tól a Szeszfőző Szövetkezet, 1929-ben a Tejszövetkezet.

🔧 Kisipar és kereskedelem - 1939-ben 10 iparos dolgozott (asztalos, cipész, kovács stb.), működtek vendéglők, boltok, háziipar (kosár- és seprűfonás).

📚 Oktatás
Az iskola az egyház irányítása alatt működött, 1933-ban átépítették.

🎭 Társadalmi-kulturális élet  - A két világháború közötti időszakot élénk társadalmi és kulturális élet jellemezte. A falu legrégebbi egyesülete, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület gyökerei még a monarchia idejére nyúlnak vissza. Virágzott a színjátszás, megalakult a Népművelési Társulat, Szlovákiai Magyar Kultúregyesület SzMKE, Katolikus Ifjúsági Szövetség; községi könyvtár és krónika is indult.

🗺 Az első bécsi döntés (1938)
A község Magyarországhoz került, kezdeti lelkesedés után munkanélküliség következett a birtokok határon túli elhelyezkedése miatt.

⚔ II. világháború
Német egységek állomásoztak a faluban, súlyos terheket róva a lakosságra. 1945 áprilisában a Vörös Hadsereg szabadította fel.

🚩 Reszlovakizáció (1946)
997 lakos kérte nemzetiségének megváltoztatását a kitelepítések elkerülése érdekében.

🕊 Szocializmus és rendszerváltás
1948-tól MNV((Miestny národný výbor) irányította a községet, 1962-ben új hivatali épület létesült. 1989 után demokratikus önkormányzat alakult.

🌸 Néprajzi sajátosságok
A lakosság földműveléssel foglalkozott, szilvatermesztés, pálinkafőzés virágzott; a pásztorok éjjeli őrséget is elláttak.

Forrás: http://www.dlhanadvahom.eu/