--- title: Vághosszúfalu község date: 2024-07-20T15:46:00+02:00 author: Admin canonical_url: "https://telepulesinfo.sk/vaghosszufalu" section: Obce --- ![Logo](/assets/images/logo-top-white.svg) ![Wave](/assets/images/bg1.svg) ![Wave](/assets/images/bg2.svg) ![Path](/assets/images/Path.svg) ![Nahrávanie ešte prebieha](https://telepulesinfo.sk/assets/images/_w1440/101966/Nahr%C3%A1vanie-e%C5%A1te-prebieha.jpg)![Nahrávanie ešte prebieha MOBIL](https://telepulesinfo.sk/assets/images/vaghosszufalu/_mobileCover/Nahr%C3%A1vanie-e%C5%A1te-prebieha_-MOBIL.png) ![Címer](https://telepulesinfo.sk/assets/images/obecdlhanadvahom/_w300/C%C3%ADmer_2024-08-18-172006_drnv.png) # Vághosszúfalu község # Vághosszúfalu község [![Facebook](/assets/images/icon/facebook.svg)](https://www.facebook.com/dlhanadvahom.vaghosszufalu) ## Kapcsolat: [![Phone](/assets/images/icon/telephone.svg)+421 31 770 2926 ](tel:+421%2031%20770%202926)[![Email](/assets/images/icon/mail.svg)obec@dlhanadvahom.sk ](mailto:obec@dlhanadvahom.sk)[![Web](/assets/images/icon/web.svg)http://www.dlhanadvahom.eu ](http://www.dlhanadvahom.eu) ## Cím: Vághosszúfalu 225, Vághosszúfalu 927 05 IČO:00305901 ## Polgármester: ![Placeholder](/assets/images/placeholder-profile.png) Mgr. Mészáros Bálint ![Path](/assets/images/Path%204.svg)Község-infó Kapcsolat Események **Érdekességek:** 📏 A község hosszúkás elrendezése miatt kapta a *Hosszúfalu* nevet (*Dlhá*, majd *nad Váhom*). 🐴 A néphagyomány szerint 7 vagy 16 huszár alapította a falut – nevük máig fennmaradt a családnevekben. 👻 A Miklós-dombról azt tartják, fej nélküli szerzetesek lakták, akiket II. József „fejeztetett le”. 🎣 A Vág partján fekvő faluban senki sem élt halászatból, vadászatból vagy gyűjtögetésből – ezek mindig csak kiegészítő tevékenységek voltak. ### **Az első írásos említéstől 1848-ig** **📜 A község neve és eredete -** Első írásos említés 1113-ból: *Zumboe*. Később Chumboy, Hosswfalw, Hozzwfalw formák, hosszúkás elrendezése miatt a 18. századtól Hosszúfalu lett, szlovákul Dlhá, majd a pontosabb megkülönböztetés érdekében kiegészült a „nad Váhom” résszel. Valószínűleg már a 11. században lakott volt. **⚔ Török idők (16–17. század) -** 1529–30-ban török kézre került, majd 1554-től ismét török uralom alá került. A török veszély egészen 1685-ig fennállt. **✝ Jezsuita birtokok -** A 16. századtól a jezsuiták kezelték a falu jövedelmeit, egészen a rend 1776-os feloszlatásáig. Ezután állami kézbe került. **🎖 Habsburg-ellenes harcok (17–18. század) -** I. Rákóczi Ferenc felkelése során a harcok közvetlenül érintették a falut. A hadsereg jelentős élelmiszer- és ruhakészleteket követelt a lakosságtól. **🌾 Mezőgazdasági élet -** A békés korszakban a lakók főként gabonát, kölest, káposztát termesztettek, szarvasmarhát, lovat tenyésztettek, halásztak, méhészkedtek. 🌊 **Árvízhelyzet és védekezés** - Vághosszúfalu szenvedte el a legsúlyosabb károkat a Vág áradásai miatt. A gyakori pusztítások (1814, 1816, 1822, 1830, 1840) ellenére csak részleges védelmet nyújtott az 1800-ban épített gát. A lakosok gyakran kértek mentességet a földesúri terhek alól a termésveszteségek miatt. 👨‍⚖️ **Helyi vezetés és jegyzőség** - A falut a bíró, albíró és esküdtek vezették, a jegyző gyakran egyedüli írástudóként jegyző, tanító és kántor is volt. 🔏 **Pecsétek alakulása** - 1733: ekevas és csoroszlya – mezőgazdasági jelleg, 1780: új nyomó, de megmaradt a régi motívum. 1802-ben viszont – a templom felújítása után – megváltoztatták a pecsét motívumát, és a Szentháromság került rá, a templom védőszentje. Ezt a pecsétet a 19. század közepéig használták. 🏫 **Oktatás** - 1779: iskolaépítés kezdete, közösségi összefogással. Az 1800-as évi iskolafelügyelői látogatás szerint az iskolaépület kicsi és sötét volt, nem felelt meg az elvárásoknak. – 1810: új épület, de az árvizek többször megrongálták – 1843, 1846: felújítások és kerítéscsere ⛪ **Egyház és templom** - Első templomemlítés: 1252, plébánia: 1390 - A templom valószínűleg a török betörések vagy árvizek során pusztult el. A jelenlegi templom 1766-ban épült, egy árvizek által kevésbé veszélyeztetett területen. Bővebben : az Érdekességek kategóriában... A 18. század végétől többször felújították az áradások miatt 📜 **Anyakönyv és egyházi közigazgatás** - 1878-tól Vághosszúfalun vezettek anyakönyvet, és ide tartozott Veča is. A 19. század elején a falubeliek kérték, hogy Večát válasszák le Vághosszúfaluról. Indoklásuk szerint a templom túl kicsi volt két falu számára – Vághosszúfalu lakosságának harmada nem fért be az istentiszteletekre. \- További érvként hozták fel, hogy télen és árvíz idején a vághosszúfalui hívek számára nehéz volt átjutni Večára, ahol minden harmadik héten tartottak volna szertartást. A kérésüknek helyt adtak, és 1818 júniusában Večát Trnovec nad Váhom plébániájához csatolták. ### **A falu legkorábbi fejlődésének áttekintése** 🦴**Őskori leletek** - Már az őskorban is éltek emberek a környéken, amit véletlenül előkerült régészeti leletek (mamutfogak, orrszarvúcsontok, agancsok, edénytöredékek) bizonyítanak. Ezek főként szántás közben kerültek elő. 🌊**Vág folyó szerepe** - A Vág folyó közelsége mindig kulcsfontosságú volt a letelepedés szempontjából. 🏺**Neolitikumtól a római korig** - A fiatalabb kőkorszakban (Kr.e. 5000–2000) már állandó települések voltak a homokdűnéken, később a bronzkorban (Kr.e. 1800–1600) a hatvani kultúrához tartozó leleteket találtak: edények, emberi csontok. 🐎**Hatvani kultúra** - E népcsoport már lovat, szekeret használt, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, településeik hosszú ideig fennálltak. 🔥 **Vaskori temetkezések (Hallstatt-kor)** - A vaskorban hamvasztásos temetőket találtak. Kiemelkedő lelet egy díszített amfóra a kalenderbergi kultúrából (Kr.e. 700–400). ⚔ **Kelta és germán idők** - A La Tène-kultúrából (Kr.e. 5–1. század) is kerültek elő kerámiák. Az 1–4. században a kvád germánok éltek itt. 📉 **Korai középkori szünet** - Az 5–11. századból közvetlen helyi leletek még nincsenek, de a közeli területeken több feltárás történt, ami folyamatos emberi jelenlétet valószínűsít. ⚒ **Vízből kiemelt leletek** - A Vág medréből fejszék, római fibula, kerámiák, de leginkább 12–14. századi kardok kerültek elő. 🗡 **Középkori kardleletek** - 8 db középkori vas kardot találtak (egy- és másfélkezes markolatúak, rézdrótos díszítéssel). Ezek arra utalnak, hogy itt fontos átkelő, gázló lehetett. **Vághosszúfalu 1848–1918 között** 🏛 **Önkormányzati rendszer kialakulása (1871-től)** A községek saját belügyeikről önállóan dönthettek, adókat szabhattak ki, gondoskodhattak az iskolákról... A képviselők száma a lakosság számához igazodott: minden 100 lakos után egy képviselőt választottak. A község bírósággal és jegyzővel intézte ügyeit. 1913-tól már saját jegyzője volt. 👩‍🌾 **A lakosság élete és mesterségei** - A többség földművelésből élt. Voltak molnárok, csizmadiák, kovácsok, kereskedők, takácsok, szabók, lakatosok és más kézművesek, akik saját házukban dolgoztak. 🌊 **A Vág folyó áldása és átka** - A folyó halászatot, malmokat, áruszállítást biztosított, de gyakori áradásai fenyegetést is jelentettek. 1888-ban töltés épült, amit 1894-ben áttört a Vág. 🔥 **Természeti csapások** 1875-ben a falu háromnegyede leégett, több halálos áldozattal. Ezután éjjeliőröket, hajdúkat alkalmaztak, és 1876-ban önkéntes tűzoltóegylet is alakult. ⚰ **Járványok és kolera** - 1831–1866 között a kolera többször is sújtotta a falut. ⚔ **Az első világháború hatása** - A háború elvitte a férfiakat a frontra, így a település jelentős munkaerőt vesztett, ami súlyosan érintette a közösséget. ### **Vághosszúfalu 1918-tól** 🚜 **Mezőgazdaság fejlődése** - A megélhetést továbbra is a földművelés adta. 1906-ban cséplőgép, 1927-ben traktor jelent meg a faluban. 🏭 **Szövetkezetek és ipar** - 1912-ben megalakult az Élelmiszer- és Értékesítő Szövetkezet, majd 1920-tól a Szeszfőző Szövetkezet, 1929-ben a Tejszövetkezet. 🔧 **Kisipar és kereskedelem** - 1939-ben 10 iparos dolgozott (asztalos, cipész, kovács stb.), működtek vendéglők, boltok, háziipar (kosár- és seprűfonás). 📚 **Oktatás** Az iskola az egyház irányítása alatt működött, 1933-ban átépítették. 🎭 **Társadalmi-kulturális élet** - A két világháború közötti időszakot élénk társadalmi és kulturális élet jellemezte. A falu legrégebbi egyesülete, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület gyökerei még a monarchia idejére nyúlnak vissza. Virágzott a színjátszás, megalakult a Népművelési Társulat, Szlovákiai Magyar Kultúregyesület SzMKE, Katolikus Ifjúsági Szövetség; községi könyvtár és krónika is indult. 🗺 **Az első bécsi döntés (1938)** A község Magyarországhoz került, kezdeti lelkesedés után munkanélküliség következett a birtokok határon túli elhelyezkedése miatt. ⚔ **II. világháború** Német egységek állomásoztak a faluban, súlyos terheket róva a lakosságra. 1945 áprilisában a Vörös Hadsereg szabadította fel. 🚩 **Reszlovakizáció (1946)** 997 lakos kérte nemzetiségének megváltoztatását a kitelepítések elkerülése érdekében. 🕊 **Szocializmus és rendszerváltás** 1948-tól MNV((Miestny národný výbor) irányította a községet, 1962-ben új hivatali épület létesült. 1989 után demokratikus önkormányzat alakult. 🌸 **Néprajzi sajátosságok** A lakosság földműveléssel foglalkozott, szilvatermesztés, pálinkafőzés virágzott; a pásztorok éjjeli őrséget is elláttak. Forrás: http://www.dlhanadvahom.eu/ ![Loader](https://telepulesinfo.sk/assets/loader.svg) ![Loader](https://telepulesinfo.sk/assets/loader.svg) ![Loader](https://telepulesinfo.sk/assets/loader.svg) ![Loader](https://telepulesinfo.sk/assets/loader.svg) ![Loader](https://telepulesinfo.sk/assets/loader.svg)