Tőkési-ág
Nevét valószínűleg lassú folyásán úszkáló tőkés récékről kapta.
A Tőkési ág a Kis-Duna jobb oldali ága. Partján található két legnagyobb település Dunatőkés és Vásárút. Itt található az azonos nevű természeti rezervátum. A Tőkési ág a Patonyi-réteknél ered és Nyárasdon folyik vissza a Kis-Dunába. A Tőkési ágnak nincsen forrása, és nem is egy felszíni leágazás, hanem a talajvízből tör a felszínre Patonyi-rétek községnél, ezért vize nagyon tiszta. A víz több község rétjén, szántóföldjén vagy területén halad át: Alsópatony, Dunatőkés, Felsővámos, Sikabony, Csallóközkürt, Vásárút, Nemeshódos, Nagyabony, és Nyárasd. A Tőkési ág felső részén nem meghatározott a folyása, van ahol a föld alatt folyik. Sokszor egy-egy tavacska jelöli a folyását, gazdag vízinövényekkel. Ezt a tájformát főleg Csótfa környékén lehet tapasztalni. Mélysége változó: a néhány cm-től egészen az 5 méterig terjedhet.
Állatvilág:
A Tőkési ág környékén sok faj él. A sok faj közül néhány példa: vöröshasú unka, vidra, bütykös hattyú, szürke gém, eurázsiai szárcsa, fehér gólya, törpegém, darázsölyv, jégmadár, karvalyposzáta, szarvasbogár, szivárványos ökle, réti csík, széles durbincs, halványfoltú küllő, vágó csík, balin, leánykoncér, csuka, csapósügér, kárász, bodorka, menyhal, tavi béka, kecskebéka és még sok más állatfaj. A túzok egyedszáma növekszik. Kutatásokkal megállapították, hogy 80 madárfaj él itt, ebből 70 itt is fészkel. Ezen kívül még 102 rovarfajnak ad otthont a Tőkési ág. Itt jellemezték a Dorytomus család eddig ismeretlen ágát. Állítólag máshol még nem látták ezt a családot.
Növényvilág:
A Tőkési ág jellegzetes növényei a fekete nyár, fehér nyár,törékeny fűz,fehér fűz, magas kőris, mézgás éger, erdei iszalag, csíkos kecskerágó, borostyán, vízi lófark, fehér tündérrózsa, sárga vízitök, kanadai átokhínár, gyűrűs süllőhínár, széleslevelű gyékény.
A Tőkési ág partján található a tőkési vízimalom. Itt a vizet összeszűkítették, így gyorsabb lett a folyása.
Jelenleg Offline`