Kisudvarnok község történelméből...

Budapesten őrzött oklevél szerint Kisudvarnok község a múltban a pozsonyi királyi várban szolgálatot teljesítő udvarnokok telepe volt. A csallóközi jogászdoktor, Földes György viszont úgy tudja, hogy a falut már 1138-ban nemes községként emlegetik az írások. Az ősi, többszázados hagyomány szerint a falu az avarok idején a 6-8. században nem a mai helyén létezett, hanem a dunaszerdahelyi városi út mentén terült el.

Érdekességek:

• A települést körülvevő földhányás, az egykori avardomb, a Ring maradéka még ma is létező dombvonulat. Rajta található a temető és a templom is. Nevét az egykor ide épített kis kápolna után kapta - Kápolnadomb.
• A II. világháború végéig több századra visszamenően megírt krónikába jegyezték a falu mindennapjait. 1930-tól Dr. Erényi Margit tanárnő, a falu elemi iskolájának a tanítója majd igazgatója vezette a krónikát, amely a háború utáni fölfordulásban eltűnt. Így 1945 óta senki sem foglalkozott az események lejegyzésével. Az azóta leírt emlékek csak szóbeli emlékezések alapján kerülhettek be a krónikába. Tehát a falu történelméről a már említett okiratok és bizonylatok tanúskodnak, de a mindennapok történéseit már csak visszaemlékezések és régi családi levelek közt lehet megtalálni. De ebből is csak nagyon gyéren, mert 1888-ban a falu nagy része leégett, a tűz martalékává vált, és ezzel a családi följegyzések is – amelyeket a padláson, ládákban őriztek – megsemmisültek.
• A középkori falu az egyszerű parasztok faluja volt. Mint nemesi község élhetett nemesi jogaival, de a nemesi előnevet egyik család sem használta. A régi pecsét viszont jelezte a falu rangját: Nemes Kisudvarnok község pecsétje.
• Századok folyamán a község vezetőit századosoknak nevezték.Ők voltak az elöljárók. Így a Csallóközben, például az udvarnoki nép is századosok irányítása alatt állt. Később, a törökök kiűzése után, a 17. században már hadnagynak nevezik a falu vezetőjét, akik tulajdonképpen a mai polgármesterek elődei.

A második világháború 1945. május 9-én véget ért, és utána hamarosan az itteni magyarok elveszítették állampolgári jogaikat, 1946 decemberében több családnak el kellett hagynia saját ősi házát, földjét, s Csehországba hurcolták őket. A kitelepített családok tulajdonába szlovák vidékről idehozott szlovák családok kerültek. Ők azután magángazdaként művelték az itt hagyott földeket. A faluból elhurcolt magyarok 1948 után javarészt hazaköltöztek Csehországból.

Kisudvarnokban már az 1860-as évek végén megindult a rendszeres iskolai oktatás. 1945-ben megszűnt a magyar nyelvű tanítás, s csak 1949-ben nyíltak meg ismét a magyar iskolák is.

1920 és 1945 között eleven kulturális, társadalmi élet folyt a faluban. Ennek irányítói, vezetői a mindenkori tanítók voltak. Működött egy színjátszó csoport és a dalkör.

1960-ban a szomszédos Nagyudvarnokkal kapcsolták össze Kisudvarnokot. Harminc esztendeig voltak „kényszerházasságban” Nagyudvarnokkal. 1990-től Kisudvarnok újra a maga ura, önálló község, s ha körülnézünk a faluban, láthatjuk, hogy ez a 15-16 év sok munkával, törődéssel, okossággal eredményt hozott. Ezekben az években szépült a falu, fölépült az 1993-ban megkezdett és a 2000. évben megáldott, megszentelt faluháza, amely egyben a községi hivatal is.

A falu kulturális örökségének legrégibb emléke az avardombra épített kis kápolna, és a mára hozzáépített nagyobb templomhajó.

Mindennapi élet...

A faluház gyakran ad otthont kultúrális rendezvényeknek, ünnepi megemlékezéseknek, összejöveteleknek. Zártkörű bálok, gyűlések, énekkari és táncos próbák, fellépések, családi rendezvények, esküvők váltják egymást. Az ifjúság részére moderntánc csoport működik, valamint torna és kézimunka kör – korhatár nélkül. A helyi férfi és női énekkar híven ápolja a hagyományokat, lelkes vezető segítségével.

PÜNKÖSDI RÓZSA NÉPDALKÖR - A népdalkör legszebb rendezvénye a Pünkösdi Dalfesztivál. 2002 őszén alakult, mint vegyeskar. Eleinte kisebb létszámmal indult, majd fokozatosan bővülve elérte a jelenlegi 24-es létszámot.

KÖNYVTÁR- a helyi Faluház épületében található. Az olvasó válogathat a szépirodalmi könyvek, mesekönyvek, ifjúsági irodalom kötetei közül. A könyvtár jelenleg kb. 3500 kötettel rendelkezik.

KULTÚRÁLIS RENDEZVÉNYEK

• Falunap minden év augusztusának utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre. Helyszín a Faluház mellett lévő szabadtéri színpad és környéke.
• Minden évben pünkösd vasárnapján kerül megszervezésre a Pünkösdi Dalfesztivál, amelyen számos magyarországi, nyitramelléki és környékbeli népdalegyüttes szerepel rendszeresen.
• Minden év májusában a helyi alapiskola és óvoda együttműködésével anyáknapi ünnepséget tartunk.
• Községünk önkormányzata nem feledkezik meg az idős emberekről, ezért immár hagyományosan minden évben karácsony előtt megszervezi a nyugdíjasok ünnepi összejövetelét.
• A falu gyermekei részére pedig minden évben gyermeknapot és Mikulásnapi ünnepséget szervez a község.