Történelem 📖

Illésházát négy, korábban önálló település alkotja 👉 Kismagyar, Tonkháza, Illésháza, Bélvata.

Csallóköz e településnevei magyar eredetűek, mint ahogy Illésháza (Illesvata), Kismagyar (Mager), Tonkháza (Tonkhaza) és Bélvata (Beil Watha) esetében is.

„Hogy mikor épült az első templom, és vele együtt mikor kezdett működni a plébánia Illésházán? Ma már kideríthetetlen... Azonban 2 jelentős esemény bizonyosan történt az Illésházi templomban az 1500-as évek első felében. Az első, hogy idehozták eltemetni Illyésházy Mátyás püspököt Gyulafehérvárról és szintén ide temették Illyésházi Tamásnét is."

Végh Ferenc

1707-től megkezdődött a Rákóczi-féle felkelés, vagyis a kuruc-labanc háború. Ettől kezdve hosszú időre hadszíntérré vált. Rengeteg anyagi és erkölcsi kárt okozva a föld népének.

Tonkháza és Kismagyar egyesítése körül, viták voltak. Eleinte a 2 képviselőtestület az egyesítést ellenezte, mert nem szerették volna átvállalni egymás adósságait, és a gyerekeket messzebbre járatni iskolába. Végül a belügyminisztérium és a járási főszolgabíró végülis érvényt szerzett akaratának, 1941-ben Kismagyar és Tonkháza Magyartonk néven egyesült.

1961-ben készüt népszámlálás már közli a lakosság nemzetiségi összetételét is. Ekkor már az összevont négy település - Illésháza, Tonkháza, Kismagyar és Bélvata, Nový Život néven szerepel.

A községről 🏡

Érdekességek ✍️

• Gróf Illésházy János - ő építtette újjá az illésházi plébánia-templomot, mint kegyúr. 1780-as években. A közvetlen környéken is állított maradandó emlékeket : a Nepomuki Szent János szobrot Kismagyaron, Illésházán a kálváriát, Bélvatán a temető keresztjét. Eltemették a dubnicei templom elfalazott kriptájában.
  
• Csallóköz minden bizonnyal legrégibb sírköve az 1547-es évszámmal ellátott, három darabra tört kőlap található itt, melyet restauráltak és beleépítettek az illésházi templom szentély falába.
• Történet az Illésházi templomról leégéséről: 1904-ben a templom leégett. 1988-1990 között vegzett templomrestaurálás során leszedték a kereszt alatti gömböt is, és abból került elő a kézzel írt feljegyzés: Részlet: "1904-ben pünkösd után való hétfőn este a torony csúcsát a villám meggyújtotta, a benne lévő díszítményeket, képeket lángra lobbantotta. A nagy légnyomás a templom ablakait kitörte.-e sorok írója, a helybeli plébános észrevéve a veszedelmet, pár perc alatt a templomban termett, s kocsisával a belső tüzet elojtotta. A külső tüzet azonban, a szakadó esőnek s a községek tűzoltósága fáradozásának köszönhetően sem sikerült eloltani. Pálffy Béla Gróf 8000 korona költséggel helyreállíttatta.
• A búcsú: A templomhoz régi hagyományok, szokások fűzödtek. Régebben híres zarándokhely volt az illésházi templom. Feketevasárnapon azaz két héttel húsvét előtt, messzi tájakról érekeztek ide a hívők. Ezt a búcsújárást "prosekciónak" nevezték. Az volt a meggyőződésük, hogy a hosszú, fárasztó út után ha meggyónnak akkor teljes búcsút nyernek, vagyis megszabadulnak minden bűneiktől. - Később a templomi búcsúnapját áttették "feketevasárnapról" június utolsó vasárnapjára -Péter Pálhoz közeli ünnepnapra.Ezen a napon a templom körül felütötték sátraikat az árusok. Az idősebbek elbeszélései szerint kaszát és sarlót is árultak és vettek a küszöbön álló aratáshoz. Az is hagyománnyá vált, hogy a gazdák itt, a vásári forgatagban fogadták fel az aratókat. A búcsúból nem hiányozhatott sem a mézeskalácsos, sem a "mindenárus", sem pedig a "Olcsó János". Az Olcsó János tréfás hangon kínálgatta a pántlikákat, varróeszközöket, tükröket, fésűket, cérnákat, gombokat...Közben az emberek hallgatták "Olcsó János" történeteit, amelyeket vándorlásai során szedett fel. A búcsúnak tehát a múltban kettős haszna volt: a hívők lelkileg megtisztultak, utána pedig találkozhattak
• A harangozó és a sírásó: Önmaguk járták be a falut, hiszen nekik is természetben fizetett a lakosság. A ministránsok a paptól kaptak némi pénzt, vagy a hívők adtak nekik apróbb ajándékokat.