Egyházkarcsa község a Csallóköz szívében, Dunaszerdahelytől délnyugatra terül el. Amadékarcsa, Gönczölkarcsa, Móroczkarcsa, Pinkekarcsa és Siposkarcsa tartozik hozzá.

A csallóközi Karcsa falvaknak van egy ritkaságszámba menő vonása, amelynek gyökerei nagyon mélyre, évszázadokra nyúlnak vissza. Az egyes Karcsák közti határvonalak már rég elmosódtak, hiszen a fejlődés során közülük több egybeépült, mégis a karcsaiak egymás közt mindmáig megkülönböztetik az egyes településeket. Egyházkarcsa ősi településére méltán lehet büszke e táj minden szülöttje.

Immár közel nyolc évszázada annak, hogy 1215-ben II. Endre magyar király egyik oklevelében János esztergomi érsek kérésére a pozsonyi várnépek között Zidat, Algot és ezek vérrokonait Buchát és Pault a várszolgálat alól felmentette és C o r c h a nevű falujukkal együtt az érseki jobbágyok sorába helyezte át őket. Ez a latin nyelvű oklevél az első olyan középkori okirat, melyben a Karcsa helynév először előfordul. A falu neve a későbbiek során egyre gyakrabban feltűnik különféle, elsősorban birtokadományra vonatkozó oklevelekben. Ugyancsak a 13. századból maradt fenn egy oklevél, amely azonban C a r a c h a néven említi a tárgyalt helységet. Az 1240-ben keletkezett okiratban IV. Béla király megerősíti Endre pozsonyi főispánnak a három Oboni és két Caracha faluban lakó várnépnek és több pozsonyi várjobbágynak Carachai Remig ellen hozott ítéletét. Az oklevelek 1289-ig váltakozva Caracha, Karacha (1248), Karcha, Carchan, Korchan alakban, de 1299-től kezdve már állandóan Karchá-nak írják a mai Karcsa helynevet. (A latin szövegben a ch=cs.)

A Karcsa helynév értelmezésére a nyelvtudományi szakirodalom több lehetőséget is felvázol. Pais Dezső szerint a k a r c h a s harmadik fejedelmi és legfőbb bírói méltóság nevéből származtatja a csallóközi Karcsa helyneveket. Vámbéry Ármin tanulmánya szerint a Karcsa szó összefüggésbe hozható a török karaca (fekete víz) vagy a karuca, koruca (azaz kisudvar, kisebb erősség) szavakkal. Kálmán Béla ugyancsak a török eredet mellett foglal állást. Elmélete szerint a honfoglalás előtt a magyarsággal érintkező török nyelvű népek még nem voltak az iszlám hívei, így névadásukban sem találhatók mohamedán nevek. Az iszlám előtti török személynevek egyik fő csoportját alkotják a totem-nevek. Ilyen név volt a karcsa (ölyv) is. Bartal Aurél is osztja a török származást, hozzátéve, hogy törökből magyarosodott tárgynév, mely a későbbi nemesi kúriákhoz hasonló, megerősített kisebb udvart jelent, s ezen udvarhelyek megjelölésére alkalmazva vált a Karcsák vidékén helynévvé.

Címer

A község címerének tartalma a templom és a korona, melyek beszédes motívumok. A templom utal a község építészeti remekére és vallási hovatartozásának szimbóluma. A korona pedig arra utal, hogy a község birtokosai nemesi nemzettség tagjai voltak.
A címer leírása a következő:
A zöld színű címermezőn ezüstszínű templom látható arany kapuval és arany ablakokkal, valamint piros tetővel, melyen egy arany kereszt található. A címer jobb felső részén arany korona leledzik rubinokkal és gyöngyökkel feldíszítve.

A község nagyobb címerének alapját (melyet ünnepi alkalmakkor használnak) az előbb bemutatott címer képezi kiegészülve két lénnyel, melyek a címerpajzsot tartják. A címerpajzsot baloldalról egy griffmadár tartja, melynek piros nyelve és ezüstszínű karmai vannak; jobb oldalon pedig egy aranyszínű oroszlán tartja a címerpajzsot, melynek szintén piros nyelve és ezüst karmai vannak.

Zászló

A zászlólap 2:3 méretarányú, fekvő téglalap alakú, szélén kétszer vágott. A község zászlaja hét hosszirányú sávból áll, melyek fentről lefelé haladva sárga, piros, fehér, sárga, fehér, zöld és sárga színűek.

Pecsét

A község pecsétje kör alakú, melynek közepén a falu címere látható. A címert kör alakú felirat veszi körül a következő szöveggel: OBEC KOSTOLNÉ KRAČANY (Egyházkarcsa község). A pecsét 35 mm átmérőjű, ami összhangban van a hazai szokásokkal és előírásokkal, ami a községi pecsétek formáját illeti.