Történelem 📖

Ahogy azt Merva Arnold említi a „Csodát neked“ kötetben, Deáki először Wag néven szerepelt, a Vág folyóról kapta, mert itt folyt az egyik mellékága. Legközelebb 1296-ban Deákmonostornak nevezik, majd Diaky néven említik.

Az évtizedeken keresztül fellángoló harcok során főleg a tehetősebb nemesek találtak menedéket e környéken.

1919.január 7-én Deákit is megszállták a csehszlovák csapatok. Néhány év elmúltával a falu élete visszazökkent a mindennapi élet tempójába.Lassan halványult az elesettek emléke.

A sportélet a harmincas években kezdett éledezni.Akkor alakult az első futballcsapat.

Az 1935-ös év a falu kulturális életében hozott változást.Felépítették a kultúrházat,mely abban az időben a környék legnagyobb ilyen célú épülete volt.

Miután a községet visszacsatolták Magyarországhoz, paprikamalmot és gyógynövénylepárló üzemet is létesítettek.

Hetvenes évek körül kezdődött a termálfürdő fejlesztése, mely azóta is vonzza az üdülni vágyókat.Ez az időszak az építkézések ideje is volt.Ebben az évtizedben épült fel az evangélikus templom és parókia.

Oktatás 📚✏️

• 1613-ban már oklevél említi Deáki iskoláját.Az első iskola a mai római katolikus plébánia helyén állt.Mivel a község református lakói hozzájárultak a zsigárdi református egyház újjászületésekor emelt épületek felépítéséhez, az iskolaköteles gyermekek a zsigárdi református iskolába jártak. A gyengébb és beteges gyerekek azonban a helybeli katolikus iskolát látogatták.
• 1791-ben a deáki reformátusság iskolát épít, kezdetben vesszőből, sárból és nádból. Később kibővítik 1806-ban.
• Kezdték kötelezővé tenni a tanítást, a tanítást elmulasztó gyerekek szüleinek pénzbírságot kellett fizetni.
• A reformátusok 1874-ben új iskolát építenek a 83 éves sárfalú nádas iskola helyett. 1928-ban felavatják az új református iskolát. Ugyanebben az évben felépült az új katolikus iskola is.
• A katolikus iskolát kibővítették, ide járt Deáki híres szülötte, Serédi Jusztinián, esztergomi érsek Magyarország hercegprímása.
• 1919-ben a templomban megjelent 3 csendőr, akik elkérték a templomi és iskolai zászlót.Csehszlovákia részévé válva, bevezették az iskolákba a szlovák nyelv oktatását.
• A háború utáni változásokat a deáki gyerekek a saját bőrükön érezték.Amikor már nem Magyarországhoz tartozott a falu, akkor a magyar nyelvű tanárokat szlovákokra cserélték. A magyar gyerekeknek ezzel megkeserítették a tanulást. 1945. szeptemberében megindult a tanítás szlovák nyelven.
• 1948-tól újra anyanyelven tanulhattak a tanulók.
• 1969.szeptemberében megnyitotta kapuit az új, kétemeletes iskola.Az így felszabadult szlovák református iskolát, szlovák óvodává alakították át.

Grédi Ambrus életmeséjéből: 1968-ban megalapították Deákin a Zrínyi Miklós Magyar Ifjúsági Klubot, ennek volt Grédi a főtitkára. Író-olvasó találkozókat szerveztek, megünnepelték az évfordulókat. Történelmi előadásokat szerveztek, de két év után betiltották a klubot.Ezután a Csemadokban szervezkedtek tovább, melyet szintén majdnem betiltottak, de sikerült megmenteni. Grédi Ambrus jelentős személy volt Deákin, védte a magyarságot, a magyar kultúra és a magyar nyelv megmaradásáért mindent megtett.

A községről manapság 🏡

A mai napig Deáki községe nagyon sok felújítást, építést, szépítést végzett a községben. Teljes felújításon esett át az iskola, kultúrház, magyar óvoda épülete, ravatalozó a közlekedési pálya. Megépült a szabadtéri színpad, az óvoda mellett játszótér létesült.... A községben termálfürdő is található, melyet új tulajdonosa folyamatosan modernizál. Hagyományosan megrendezésre kerülnek a szülői bálok, a vadászbál, gulyásfőző versenyek, borkóstolók, falunapok... . Deákin tartották az Országos Szent István Király Ünnepséget is.

Iskola :

A deáki tanulók eredményesen szerepelnek, jelentős sikereket érnek el.Többször voltak díjazottak a Tompa Mihály Országos Versenyen, az Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenyen, a „Magyarnak lenni“ nemzetközi szavalóversenyen, a Kaszás Attila Fesztiválon, a Pislákoló mécses országos versenyen, a Kulcsár Tibor Vers-és Prózamondó Versenyen...és még sorolhatnánk. Az iskola zavartalan működését mai napig támogatja a falu vezetősége, élén a korábbi és jelenlegi polgármesterrel Jakócs Krisztinával.

Érdekességek ✍️

• Az évtizedeken keresztül fellángoló harcok során főleg a tehetősebb nemesek találtak menedéket e környéken.Nemesi előjogaikkal élve -különösen a borméréssel-nagy mértékben károsították a földesurat.Keményen büntették a jobbágyokat, ha nem a földesúr kocsmájában vásároltak bort.
• 1865-66-ban sok áldozatot szedő korelajárvány dúlta fel a falut.
• Peredi csata folyamán 1849.június 19.-20. – Wohlgemuth császári tábornok ágyúi a deáki templom mellett voltak felállítva és onnan lőtték a honvédcsapatokat.
• 1898-ban megalakult a „malomtársaság“ és felépítették a környék első gőzmalmát, mely az ötvenes évek végéig üzemelt.
• 1944 nyarán a faluban élő zsidó családokat a vágsellyei gettóba, onnan pedig a németországi haláltáborokba hurcolták.A zsidóközösség megszűnt, a Fő után álló imaházuk is úgy megrongálódott, hogy le kellett bontani.
• Serédi Jusztinián bíboros érsek- az első ismereteit a deáki római katolikus iskolában szerezte meg.Különös tehetségel rendelkezett. Ezután a pozsonyi jóhírű királyi katolikus főgimnáziumban tanult.Eközben Pozsonyban rokonoknál élt, akik hercegnek kezdték el őt becézni.Gyakran ministrált templomban, ez ihlette pályaválasztását. Felvették őt a pannonhalmi bencések közé, itt kapta a Jusztinián szerzetesi nevet. Pannonhalmán folytatta a gimnáziumot.Az egyetemet Rómában végzi, egyházjogból doktorált.Majd végül 23 évig Rómában maradt és bíborosként tért vissza.Pannonhalmán pappá szentelték. Első szentmiséjét szülőfalujában, Deákin tartotta.. A hercegprímás 1941-ben újra felszentelte Deáki ősi templomát. Érsek, bíboros volt, a magyar katolikus egyház vezetője.
• A futballpálya környékét vásártérnek nevezik, mert a II.Világháborúig folytak ott évente 4x vásárok.
• Gaál József: 1946- „Aznap is iskolába mentünk volna, de a falu határában katonák álltak és visszatérítettek bennünket.Senkinek sem volt szabad a faluból kimenni, se oda bemenni. Az egész falu be volt kerítve, a faluban meg hordták szét a fehér cédulákat. Aki cédulát kapott, két órán belül össze kellett csomagolnia, de csak akkora csomagot, amit magával tud vinni, és már vitték is őket a vagonokba.-a deportálást cseh katonák irányították.
• Nagyné Jónás Lenke életmeséjéből:“Deákiban nem voltak közvetlen harcok, de bombázások igen.Ilyenkor az udvaron kialakított bunkerekbe menekültek az emberek.Később az oroszok bevonulásávl volt rá példa, hogy a nők és az asszonyok ide menekültek, mert féltek az erőszakos katonáktól.
• 1942-ben Deákiba látogatott a község híres szülötte, Serédi Jusztinián hercegprímás, eredeti nevén Szapucsek György, hogy misét tartson. Nagy esemény volt ez a háború súlytotta vidéken.Rengeteg nép volt, de nem csak deákiak, hanem még a környékbeli falukból is jöttek.