


Bajcs 130
946 54 Bajcs
Bajcs községe egy régi településből fejlődött ki, első említése 1312-ből való: Possessio Archiepiscopalis Boych néven.
A mohácsi vereség (1526) után a reformáció eszméi Bajcsra is eljutottak. Már az 1561-es Oláh-féle egyházi vizitáció is megemlíti a falut, ahol akkor "nincs pap". A helyi reformátusok 1652-ig harcoltak az elismerésért, ekkor jött létre a református hitközség.
A 18. század végén – a falu történetének egyik jelentős pontjaként – Batthyány József hercegprímás lecsapoltatta a környező mocsarakat, új utakat építtetett, és 1790-ben klasszicista nyári kastélyt emelt saját szükségleteire, egy kisebb majorsággal.
Bajcs mint önálló község 1865-ben alakult meg. A község legrégebbi ismert pecsétje 1875-ből való.
A Komárom–Érsekújvár vasútvonalat 1910. május 10-én nyitották meg, Bajcs saját vasútállomást kapott. 1919. január 7-én felrobbantották a közeli vasúti hidat.
1948. október 1-jén a helyiek létrehozták a helyi Állami Birtokot, mely az ország egyik első állami gazdasága lett. Bajcs fejlődésnek indult: megépült a kultúrház, a dolgozók otthona, valamint megalakult több szervezet is, pl. a Csemadok, sportklubok, tűzoltókör. 1990 után az állami gazdaságot megszüntették.
Bajcs községhez több kisebb településrész is tartozik, amelyek saját történettel és hagyományokkal rendelkeznek: Chrasť (Haraszt), Kotelnica (Ellető), Vlkanovo (Farkasd)
Ezek a részek hozzájárulnak Bajcs sokszínűségéhez és gazdag történelmi örökségéhez.
Címer: Zöld pajzsmezőben egy sárga akácág látható – egyszerű, mégis erős jelkép.
A falu környékén újkőkori településnyomokat, valamint közel 100 csontvázas sírt tártak fel a régebbi bronzkorból.
A fennmaradt műemlékek egy része a szocializmus alatt átépítésre került, így elveszítették eredeti arculatukat. Részletesen az Érdekességek résznél olvashatnak róluk. - https://telepulesinfo.sk/bajcs-kozseg?tab=tab-item_attractions
Az első iskola 1827-ben létesült. Az új iskola 1870-ben épült meg (a mai községháza). 1979-ben ezt az iskolát bezárták, majd 1995-ben nyílt meg az új.
Az óvoda épülete 1985 után nyílt meg. A községben óvoda és alapiskola is működik.
Az új kultúrház 1959-re épült fel. Helyet kapott benne: a Vöröskereszt, a Nőszövetség, a Csemadok, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, valamint a Tűzoltótestület is.
Rendszeres közösségi események: álarcosbál, gyermeknap, húsvéti ünnepváró, májusfa állítás, falunap, idősek köszöntése, Mikulás-ünnepség, óévbúcsúztató.
A sportpálya 1957–58-ban épült. Már ekkor működött asztalitenisz- és futballcsapat is.
A fejlődés napjainkban is folytatódik. A helyiek joggal lehetnek büszkék minden új épületre, ami a közösség javát szolgálja.
A községi hivatal az egykori 1870-ben épült iskola épületében működik.
Gróf Batthyány József-Bajcsot újratelepítette, a környező mocsarakat lecsapoltatta, utat épített és klasszicista nyári kastélyt épített Bajcson.
Rudnay Sándor- a bajcsi kastélyt templommá építette át, fellendítette a települést.
Simor János- Munkálkodott különféle egyházi tisztségekben, ügyes gazdaként megújította Bajcsot, úgy hogy a település önálló községgé vált. A községben felépítette a kastélyt, amelyet egy ideig lakott is. Bajcs az egyházmegyei birtokok központja lett.