---
title: Albár község
date: 2022-04-03T11:16:00+02:00
author: Admin
canonical_url: "https://telepulesinfo.sk/albar-kozseg"
section: Obce
---
# Albár község
# Albár község
[](https://www.facebook.com/ObecDolnyBar)
## Kapcsolat:
[+421 31 551 31 05 ](tel:+421%2031%20551%2031%2005)[obec@dolnybar.sk ](mailto:obec@dolnybar.sk)[https://www.dolnybar.sk/ ](https://www.dolnybar.sk/)
## Cím:
Dolný Bar 30,
930 14 Dolný Bar
IČO:00305367
## Polgármester:
Ing. Oskár Bereczk
Község-infó
Szolgáltatások
Középületek
Érdekességek
Kapcsolat
Események
## Képtár
Községünk
Események
**Albár** ( szlovákul *Dolný Bar*) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában Alsó- és Kisbár egyesüléséből keletkezett.
Első írásos említése 1244-ből származik. 1269-ben Bodó a királyi udvarnokok ispánja kérte és kapta adományul IV. Bélától. 1295-ben Bodó fia Mihály tulajdona. 1359-ben Lőrinc fia Bodó igazolta a nádori közgyűlésen, hogy Latusbaria az ő jogos tulajdona. 1395-ben Királyfalvai Pál fia Lászlót iktatják be Kétszarva, Bár és Magyar birtokába. 1396-ban Zsigmond király ezt megerősíti. 1406-ban pereskednek a Bári családbeliek Bodóbár, Bodófalva és Óbárfölde felett. 1420-ban Jubar János pozsonyi prépost rendezi a bári nemesek temetkezés körül kialakult viszályát, melyben elrendeli hogy ezentúl a templomba csak a patrónusok temetkezhetnek és ezért 40 dénár helyett 40 márkát fizessenek. Ezt abban az évben Esztergomban is jóváhagyják. 1454-ben a Szent István első vértanú tiszteletére épült bári templom miatt a bodóbári és nagybári nemesek közt nagy vita folyt, amelyet a békebírákból, úgymint a magyari és szentmihályi plébánosokból, a karcsai, szentmihályi, gellei, dercsikai és budafalvai nemesekből alakult vegyes bizottság rendezett el a következőképpen: mind bodóbári mind nagybári egyházatya lesz, a plébánost a két fél közösen választja. 1487-ben Mátyás király a beleegyezését adja ahhoz, hogy Nagylucsei Orbán egri érsek és rokonsága Bodóbárt és Bodófalvát a korábbi években megvette.
Pozsony vármegye monográfiája szerint *"Albár kisközségnek, a komárom-dunaszerdahelyi vasút mentén, 93 háza és 514, nagyobbára róm. kath. vallású magyar lakosa van. E község legrégibb birtokosául János deák szerepel, a ki itt 1300-ban a pozsonyi káptalannak egy kúriát ajándékozott. 1334-ben Nicolaus de Baár királyi ember nevében fordul elő, a mikor már három Bár községet különböztetnek meg az egykorú okiratok, u. m. Al-, Fel- és Kisbárt. 1737-ben özv. Maholányi Tamásné a birtokosa, ki Unger Sámuelnek engedi át. A község különben a vajkai érseki székhez tartozott, melyről más helyen bővebben írunk. A mult század első felében a Pőthe családon kívül a Bertalanffy család is birtokos volt itt és ezeknek külön-külön kúriájuk volt, a melyek ma is megvannak. A róm. kath. templom 1802-ben épült. A község körjegyzőségi székhely. Van postája és távíróhivatala."*
Jellemző az örökös változásban lévő mocsaras Szigetvilág, amely állandó életteret biztosított az embereknek és az ide települt madárvilágnak. Az 1800-as években megkezdett lecsapolási munkálatok, és a természetes hordalék lerakódása lassan kiszorítja az egykor gazdag természeti környezetet, de ezzel együtt növeli a művelhető, jó minőségű földterületet.
Egykori okiratok bizonyítják, hogy Albár 1300-ban már élt, nevében pedig megtartotta Nikolaus de Baár egykori birtokos nevét.
Ma egy falu, mely élni akar, s formálódik napról napra. Olyan hely, ahol vannak tervek, és meg is valósulnak... Ez a mai világban nagy szó...
Egy kis falu a Felvidéken, mely sok embert köt össze, olyan embereket is, kik talán e hely nélkül soha nem találkoztak volna.
