Pozsonyeperjes

#pozsonyeperjes

Pozsonyeperjes

Cím:

Námestie Sv.Trojice 294/3
930 21 Jahodná

IČO: 00305472

Polgármester:

Jarmila Ribánszký, Ing.
Község-infó
Kapcsolat


A különösen szép, hangulatos partú Kis-Duna – az egykori főág, a Csalló ősfolyó utódja – két partján található a dunaszerdahelyi járás utolsó faluja, Eperjes.
Eperjes eredetét illetően nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, nincs hiteles feljegyzés arról sem, honnan az elnevezés. A szájhagyomány szerint Mátyás király udvaroncai 1460 körül a folyó jobb partja mellett elterülő Biffari-erdőkben vadásztak, egy tisztáson megpihentek s a közeli településről a lányok friss eperrel kedveskedtek a vadászatban elfáradt vitézeknek. A királynak tett beszámolójukban a falut Eperes néven említették, mert hogy a határában sok eper termett. Állítólag innen ered a falu neve. 1775-ben Eperyes, a vármegyék kialakulása után Pozsonyeperjes, 1920-ban Bratislavský Eperjes, 1948 óta Jahodná, magyarul Eperjes a község neve. A Libay József István által 1788-ban készített kézírásos térképmásolat is az Eperes névvel jelöli a községet. Az eredeti térképet egy névtelen térképrajzoló készítette 1738-ban Bécsben.

Érdekes adattal szolgál a Felső-Csallóköz úrbéres portáinak 1535. évi összeírása, melyet Fekete György jogász készített. Eszerint a településen 10 lakott, 6 elhagyott, gazdátlan és 3 zsellértelek szerepel, mely szerint a település eredetileg az Akói-gyep nevű dűlőn volt, tehát a csallóközi oldalon. Ha a Duna másik oldalán feküdt volna, nem szerepelne a felső-csallóközi települések között. A 6 elhagyott telek talán Szulejmán szultán 1532-es hadjáratával magyarázható, amikor hatalmas, 200 ezres hadával indult Bécs ostromára. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a lakosság portáikat hátrahagyva menekült a Duna mentéről.

Az 1553. évi portális összeírásban Báthori András és a vöröskői uradalom 5-5 portával szerepelnek. A 17. Században a Thurzó család birtoka, 1647-ben Thurzó Mihályné majd az Esterházyak tulajdonába került. valószínűleg ettől az időtől kezdve kezdett a település a Kis-Duna bal partján is terjeszkedni, ugyanis az uraság kastélya a Duna bal partján elterülő szomszéd településen, Tallóson volt. Eperjes lakosságának nagy része zsellérként művelte az uraság földjeit, a jobbágyföldeken pedig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.
Az 1730-as tallósi canonica visitatio feljegyzéseiből tudjuk, hogy ez idő tájt Eperjes leányegyházként Tallóshoz tartozott. Önálló plébánia csak 1825-ben létesült a faluban. Az 1828. Évi Nagy Lajos-féle összeírásban a község 95 házzal és 679 lakossal szerepel. A szabadságharc idején, 1849-ben a község határában kisebb ütközet zajlott le.
1851- ben Fényes Elek a következőket írja a községről: „Eperjes, magyar falu Pozsony vármegyében, a Kis-Duna mellett; mely itt nagy szigetet formál. Számlál 755 katolikus, 7 zsidó lakost. Határa termékeny, szép erdeje, legelője bőven; gyümölcs elég; a lakosok sok szarvasmarhát, az uraság pedig számos nemesített juhot tartanak. Földesura: gr. Esterházy Mihály. Utolsó postája Szered.”

1877-ben iszonyú tűzvész pusztította el az egész falut, nagy részben elpusztult az 1750-ben felszentelt, római katolikus, kései barokk stílusú temploma is, melynek alapkövét 1748-ban az építtető Esterházy Ferenc gróf, kancellár rakta le. A tűz martaléka lett a templom tetőzete, a zsindellyel fedett torony, valamint az orgona. A templom a ma látható alakjában a tornyával együtt 1882-ben épült újjá. Nevét a felszentelés napjának alapján Péter és Pál apostolokról kapta még 1750-ben. A második világháború végén, 1945. március 31-én a Kis-Duna hídjának felrobbantásakor súlyosan megrongálódott. 1954-ben a legsúlyosabb hibákat kijavították, átfestették a templom belsejét, a régi barokk főoltárt el kellett távolítani. A legutolsó átalakításra 1976–1980 között került sor.

Az 1730-as tallósi canonica visitatio-ból tudjuk, az eperjesi gyerekek Tallósra jártak iskolába. A község ennek fejében kötelezte magát, hogy hozzájárul a tallósi iskola fenntartásához. 1825 májusában nyílt meg a mai községháza helyén az egy tantermes római katolikus iskola, amely nek épület szintén leégett az 1877-es tűzvészben. 3 évig bérelt házban folyt a tanítás, amikor is a régi helyén felépült a községi iskola. A lakosság növekedése miatt az iskolát bővíteni kellett, így 1896-ban a község megvette gróf Esterházy Mihálytól a templommal szemközti régi épületet, melyben addig a földesúr kiváltságaként kocsma és mészárszék működött, ezt alakították át 2 tantermes iskolává, valamint lakás is helyett kapott benne 2 tanító részére. 1900-tól 60 éven át tanultak itt a gyereke, míg 1961ben fel nem épült az új alapiskola. A régi iskolaépületben iskolai és óvodai étkezde működött, majd egészségügyi központ lett, a mellékszárnyában pedig 2013-ig működött a posta.

A település nagyobb része a Kis-Duna bal partján terül el a határa a folyó mindkét oldalára kiterjed, pár szórványtelepülés is található itt. A folyón az átkelést 1940-ig, a híd felépítéséig kompjárat biztosította. A komp az Esterházy-uradalom tulajdona volt, míg a helybeli úrbéres gazdaközösség 1792-ben meg nem vásárolta. 1945 márciusában a visszavonuló németek a hidat felrobbantották; 1992-ibe, az új híd átadásáig, ideiglenes átkelő biztosította a Kis-Duna felett a forgalmat.
A Kis-Duna bal partján létesített gyermektábor nem csak gyermeküdültetés, hanem különböző tanfolyamok, előadások, vetélkedők, ünnepségek helyszíne is volt. Itt rendezték meg 1995-ben a „Jahodná-Pozsonyeperjes 95” elnevezésű nemzetközi képzőművészeti szimpóziumot, melyen 18 festőművész vett részt. Képeiket a dunaszerdahelyi Vermes villa kiállítótermében lehetett megtekinteni. A képzőművészek nagyon szívesen keresik fel a Kis-Duna partján elterülő községet, hiszen az év minden szakában témával szolgál a néhol még érintetlen, hajdani szépségében pompázó természet. A pihenni vágyók, a természetet szeretők között is nagy ismertségnek örvend a táj. A folyó a horgászok, vízi sportok, a vízi turizmus kedvelőinek paradicsoma. A falu gazdag kulturális életének két legismertebb szegmense az énekkari találkozók és az eperfesztivál, amely események ismertek és közkedveltek a falu határain túl is.

+
Nyisd mindet
Jelenleg Offline

Telepulesinfo.hu kérelmezi az Ön beleegyezését az alábbiakban részletezett célokra:

Az Ön és eszközének személyes adatai (ún. süti adatok - például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat) kezelünk az alábbiakban részletezett célokra. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink ilyen célú adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva elutasíthatja a hozzájárulást, vagy a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.