A község története

Felsőnyárasd a IV. Béla király által a 13. században a pozsonyi káptalannak és a prépostnak adományozott birtokon, Nyárasd határában jött létre. 1277-ben az említett adományozást IV. László megerősítette. A legrégibb okirat 1451-ben említi először. A földesuraknak nagyon jól jövedelmező vizafogó helyük volt itt. A 18. században a községet a nemesi családok vették bérbe, a 19. században a Pálffyak. 1553-ban a községnek 7 portája volt, 1720-ban malma és 29 adófizetője. 1828-ban 138 háza és 989 lakosa. Az első Csehszlovák Köztársaság idején ez a község is mezőgazdasági jellegű volt, és 1938-ban ezt is visszacsatolták Magyarországhoz.

A lakosság ősfoglalkozása a halászat és a vadászat volt. Később ezt kiszorította a földművelés és az állattenyésztés. Jelentős volt halászata, mert Buda és Komárom után Nyárasdon volt Magyarország harmadik legnagyobb vizafogó helye. A halat innen besózva és hordókba rakva szállították Varsóba, Kijevbe, Moszkvába, Bécsbe, Prágába, sőt Párizsba is. E halfajtát kiváló húsa miatt a királyok halának, nagysága miatt a halak királyának nevezték. (A környéken kifogott legnagyobb példány 11 q-t nyomott).

A községről készített írásbeli feljegyzések a II. világháború idején sajnálatos módon eltűntek. A levéltári és egyéb kutatást kisebb-nagyobb rendszerességgel 1974-től végzik.

Alsónyárasd hajdanában az Agh családé volt, később más földesurak birtokában található. Így 1553-ban a Serédy és Mérey családé, mint a garamszentgyörgyi és az éberhardi uradalom része. 1796-tól vásárjoggal és pallosjoggal rendelkező mezővárosként, mint a szentgyörgyi uradalom egyik kerületi székhelye fejlődött. A 18. század derekán az önálló alsónyárasdi uradalom központja lett, hozzátartozott Alsószeli, Vámosfalu, Felistál és más falvak is.

A századfordulón kiadott Borovszky Samu-féle “Magyarország vármegyéi és városai” sorozatnak a Pozsony vármegyéről írt kötetében Alsónyárasd múltjáról többek között az alábbiakat olvashatjuk:

“Az oklevelek szerint Tamás esztergomi érsek 1193-ban már kápolna építésére adott engedélyt. 1434-ben a Fraknói grófokat találjuk itt, akik birtokukat Molnári Kelemen győri püspöknek adják át. 1647-ben már a Pálffyak az urai s id. Pálffy János grófnak ma is van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája, ahol számos érdekes műkincset őriznek. A múlt század második felében serfőző-ház is volt a községben s marhavásárai messze vidéken híresek voltak. 1849-ben határában két kisebb ütközet volt. Az itteni honvédemléket a millenium alkalmából, ezeknek az emlékére állították föl. E község azelőtt a szenc-pozsonyi országútnak egyik legfontosabb pontja volt, amennyiben az országgyűlésre Pozsonyba utazók mindenkor az itteni uradalmi nagyvendéglőben szálltak meg. Kossuth Lajos és Deák Ferenc is néhányszor itt töltötte az éjszakát. Itt volt különben a lóváltás is. Az itteni néphagyomány a község keletkezésére vonatkozólag azt tartja, hogy hét család alapította, a Mikóczy, Csölle, Nagy, Szalay, Várady, Tóth és Szabó családok, akik állítólag mint molnárok és halászok e községek első telepesei lettek volna. A község körjegyzőségi székhely. Van postája és távírója, vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd.”

Látogasson el hozzánk!

A látogató bárhonnan is érkezik Nyárasdra, községünket minden oldalról víz veszi körül. A több, mint 900 éves falu számos látnivalóval, gazdag kulturális élettel és különböző sportolási lehetőségekkel vár mindenkit. Látogasson el hozzánk!

A településtől mintegy 3 km-re keletre található a Tőkési-ág, ill. a Kis-Duna összefolyása. Mindez, valamint a Csallóközre jellemző árnyas fűzfák és nyárfák lélekemelő, egészségügyi sétákra csábítják az embert. 1849 januárjában és júniusában a falu határában lezajlott két csatának, valamint a nagy történelmi pillanatoknak faluszerte emlékművek állítanak emléket, melyek megragadják a helyiek, s idelátogatók figyelmét egyaránt. Egy kis időtöltés az útmenti kereszteknél, a szakrális szobroknál, a kápolnánál és templomban lelki feltöltődést ajándékoz
a jelenlévőnek.

11 ok, miért érdemes Nyárasdra utazni:
– festői táj;
– számos látnivaló;
– történelmi kitekintő;
– különböző sportolási lehetőségek;
– európai szintű játszóterek;
– kerékpárutak;
– identitáserősítő, hagyományőrző, gasztronómiai és kulturális rendezvények;
– különböző szolgáltatások;
– termálvíz gyógyító hatása;
– vendéglők, cukrászdák;
– barátságos emberek.