Nagypaka

#nagypaka

Nagypaka

Cím:

Veľká Paka 189,

93051 Veľká Paka

IČO: 00305791
DIČ: 2020370132

Polgármester:

Bc. Ivan Seňan
Község-infó
Szolgáltatások
Institúciók
Kapcsolat


Nagypaka, Kispaka és Csukárpaka községek Csallóköz területén találhatók, és korábban Pozsony vármegyéhez tartoztak. Az első jelentős települést eddig még a bronzkori (kb. i.e. 1300) régészeti feltárások igazolták. A Magyar Királyság megalakulása és bizottsági rendszerre osztása után Csallóköz két királyi bizottság – Pozsony és Komárom – része lett.

A sziget felső részén található Nagy, Kis és Csukárpaka községek a Pozsonyi Bizottság alá tartoztak, a 14. század elejétől a Pozsonyi vármegye (Comitatus Posoniensis, Pressburger Gespanschaft) igazgatása alá kerültek. Veľká Paka sajátossága, hogy a középkortól a pozsonyi várkastély alá tartozott, így tulajdonképpen a pozsonyi főbírók igazgatása alatt állt, akik gyakran hívtak össze különböző bíróságokat és gyűléseket a faluban.

Az említett falvak nevei a középkorig vezethetők vissza. A falu nevét Roland nádor 1250-ből származó oklevele említi először, eredeti egyszerű „Paka” alakban. A későbbi évtizedekben a község eredeti területét több tulajdonos felosztotta és új lakók települtek ide, így három önálló falu jött létre. A pozsonyi várbirtokhoz tartozó területen jött létre a mai Nagypaka község. Neve fokozatosan két síkon fejlődött ki. A falu folyamatosan használta az ókori Paka nevet, amint azt számos középkori dokumentum bizonyítja. Például az 1313-1323-as években a falu nevét a helybeli Leopold "de Paka" nemesi predikátumában találjuk, 1325-ben Szász metszésénél (a határok kijelölésénél) "villa Paka", ill. 1350-ben egy másik metációban "Poka" néven. Ezen a néven kívül a 14. század elején, bár kisebb mértékben, egy másik nevet is elkezdtek használni, amelynek Nagypakát kellett volna megkülönböztetnie a másik 2 Pakától. Alapvető megkülönböztetésnek kellett volna lennie a névben, a templom és a plébánia jelenlétét a faluban. Már 1317-ben találkozunk a "villa Paka Sancti Ladislai" névvel, amely a templom védnökségét taglalja a falu nevébe. Ennek a névalaknak a hosszú távú használatának logikus eredménye az lenne, hogy csak a Szent László formává alakuljon át. Ez a névtípus azonban nem jelent meg Pakán és a 14. század közepétől felváltotta az általánosabb Egyházaspaka név, amely szlovákul Kostolná Paka nevet jelent. Ezt egy 1388-ból származó levélben találjuk, amely a Nagypakára települt vendégek "hospites de Eghazaspaka"-ról tesz említést. Az Egyházaspaka nevet a következő évszázadokban is használták.

foto

A pozsonyi várbirtok legrégebbi urbárjai Nagypaka ezen neveit említik - 1574 "Eghazas Paka" és 1646 "possessio Paka, que Egyhazaspaka vocator". Így még a 17. század közepén is használták a helyi lakosság körében az Egyházaspaka nevet. A 18. század fokozatos változást hozott a falu nevében. 1736-ban Matej Bel polihisztor az Egyházaspaka ősi nevet használta helyi híreiben Pozsony fővárosának leírásakor,de ő már a korabeli hivatalos dokumentumokban Nagy Paka néven említi. A 18. és 19. században a következőképpen írt faluneveket találjuk: 1715 - Nagy Paka (portál leltár), 1703 - Egyház Paka, 1731 és 1791 - Nagy Paka (római kat. anyakönyv), 1724 - Nagy Paka (adóleltár), 1754/55 – Posessio.

Paka község keletkezése a 12-13. századra tehető, bár maga a betelepedés a területére sokkal régebbi volt. Paka legrégebbi levélbeli említése 1250-ből való. Feltételezhető, hogy a falut a pozsonyi bizottsági kastélyhoz tartozó Csallóközi udvarnokok egyik lakhelyeként alapították.

foto

Az udvaroncok Árpád Magyarország társadalmi rangsorában a nem szabad, vagy csak részben szabad lakosság közé tartoztak. A 12-14. században igen erős német gyarmatosítás zajlott le Pozsony fővárosában. A városokon kívül németekkel lett még betelepítve főként a záhori terület, az Alsó-Kárpátok vidéke és Csallóköz felső része. A németek betelepítése az egész középkor ideje alatt tartott. Csak a 16. század elején néptelenedett el ez a terület a török ​​betörések és az itt rabló spanyol zsoldosok hosszú távú tartózkodása következtében. A 16-17. század fordulóján a dunántúli magyar lakosságot telepítették az elnéptelenedett területekre. Nagy és Kispaka (németül Gross und Klein Kappeln) falvak a középkorban a német-magyar nemzetiségi határon helyezkedtek el, így a német lakosság itt nem érte el azt a létszámot, mint a többi Pozsony felé fekvő községben.

A 16. században Nagypakát többször kifosztották. Az eredeti pakai családok valószínűleg elpusztultak vagy elmenekültek, mert ebben a században a falu német betelepítésének minden nyoma elveszett. A 16. század második feléből és a 17. századból származó városi anyakönyvekben már nem találhatóak német nevű családok. A falu lakosságának túlnyomó többsége magyar vezetéknévvel rendelkezett. Új német családok, elsősorban kézművesek, csak a 18. században érkeztek a faluba. A falu német neve azonban nem merült feledésbe teljesen, mert Lipszky térképész is említi Repertoárjában (Nagy Paka, Kis Paka, Gross Kappeln, Klein Kappeln).

foto

Nagypaka különleges szerepet játszott a birtok középkori igazgatásában. Feljegyzéseink szerint a községben gyakran összeültek a földbíróságok, ahol a birtok tisztségviselői az egész birtok lakóinak vitáit rendezték. Két jelentős változás történt Nagypaka területén a mohácsi időszak után. Pozsony 1536-ban lett Magyarország fővárosa és koronázási városa.

A helyzet azonban 1526 után nem alakult kedvezően a Csallóköz felső részében található falvak számára. Ez a terület a törökök és az ellenük harcoló Habsburg-zsoldosok által többször fel volt dúlva és kifosztva. 1526-ban a budai vár várnagya Ján Bornemisza a királyi kincs egy részével és udvarával a pozsonyi várba költözött. Habsburg Ferdinánd és Ján Zápoľský között a magyar trónról folyó vitákban Zápoľský oldalára állt. Emiatt a várat hamarosan elfoglalták Ferdinánd csapatai. A Pozsonyi vármegye 1553-ból származó portál leltára szerint a Salmov családhoz tartozó Nagypaka községben 24 kikötő (tanya) volt.

Eck Salm pozsonyi uradalom igazgatásában végzett tevékenysége eredményeként 1574-ben városi anyakönyvet írtak, mely szerint Nagypakán 39 gazda és családja gazdálkodott. A faluhoz tartozott egy Chandal nevű erdő, amely a pozsonyi vár területén található. Már polgármester is volt a faluban akkor.

foto

1580-ban Mikuláš Pálffy Erdöd-ből (1552 - 1600), jelentős regionális méltóság és törökellenes harcos, megkapta a pozsonyi polgármesteri posztot. Pálffyék eredetileg csak kisbirtokosok voltak. A 16. század közepén azonban katonaként jeleskedtek, kedvező házasságokkal és a Habsburgok kegyeivel gyarapították vagyonukat. Testvére, Pavol (1653) a család legfontosabb tagjának tekinthető.Feladata volt a pozsonyi vár kiterjedt építési munkái is (1635 és 1649 között), amelyek a középkori várat reprezentatív királyi rezidenciává alakították át. 1646-ban Pálffy Pavol elöljárósága idején a pozsonyi várkastély új városházát iktatták be. Elmondása szerint úgy tudjuk, Nagypaka községben 62 paraszt élt, akik különböző méretű ingatlanokon gazdálkodtak. A faluban volt egy nemesi uradalom is, amely az Andrássy család birtokában volt. A Szent László-templom romokban hevert, csak ideiglenesen javították. A templom mellett volt egy paplak, amelyhez hat bérlő (inquilini) és szántó tartozott. Van még egy kocsma (educillum) és egy hentespiac (macellum) is itt.

Pálffyék birtokolták a pozsonyi várbirtokot, azaz Nagypaka községet is, a jobbágyság végéig, 1848-ig. A birtok egyes falvaiban még később is, több esetben 1945-ig is megtartották birtokaikat. Pálffyék nagypakai birtokát államosították az első Csehszlovákia idején.

foto

Az 1767-1768-as városrendezés, amely Mária Terézia császárné egyik legfontosabb reformja volt, jelentős hatással volt egy modern magyar falu életére. Az 1768-tól városi szabályozással szabályozott földesurak és alattvalók viszonya gyakorlatilag a jobbágyság megszűnéséig, 1848-ig megmaradt Magyarországon. Az 1848-as forradalmi pozsonyi országgyűlés által elfogadott márciusi törvények megszüntették a jobbágyságot.

Mária Terézia császárné reformjait fia és utódja, II. József követte, aki 1780-tól 1790-ig uralkodott. Reformációja a magyar vidéket is érintette. A legjelentősebb tett a jobbágyság 1785-ös felszámolása volt, amely megszüntette az alattvalók személyi szabadságát. A 18. században a falu magyar nevén Nagy Paka volt, 317 lakossal. Tulajdonosa a Pálffy család idősebb tagja, gróf Pálffy János volt.

1785-ben római katolikus, magyar ajkú lakosság lakta. Templom és paplak állt itt. A lakosság fő foglalkozása a mezőgazdaság volt, amelyből a járulékadót is fizették. Két iparos volt a faluban. A nagypakai házak agyaggal körülvett fából (fonatból) készültek. A faluban volt egy katonanegyed, de nagyon kietlen állapotban volt.

1848. április elején gróf Batthyányi Lajos felhatalmazására Magyarországon kihirdették a polgári változásról szóló törvényt. Az új törvények alapján megszűnt a feudális társadalmi rend, munkák, és egyéb jobbágyi pénzkötelezettségek. A jobbágyságból való végleges kivásárlás kötelező volt. A törvény értelmében megszűnt az uradalmi szék, a földbirtokos bírói joga és az egyházi tized.

Nagypakán, Kispakán és Csukárpakán 1857-1859-ben valósultak meg a föld felosztásának és valódi tulajdonba vételének jogi kérdései, a földfelosztást követően a pakai gazdák lettek a földek tulajdonosai, melyekért arcuk izzadságával évszázadok óta dolgoztak.

foto

A 19. század fordulóján három Paka a csallóköztárnoki körzeti orvosi rendelőhöz tartozott. 1907. december 18-án a járási orvosi rendelőhöz tartozó községek polgármesterei Csallóköztárnokban értekezletet tartottak, a megbeszélés tárgya a körzeti orvos megválasztása volt. Ekkor döntöttek úgy, hogy a háziorvosi rendelőt Csallóköztárnokból Sárosfára helyezik át.E határozat értelmében 1908 óta e három falu lakóit egy sárosfai orvos látja el. Ez a három falu 1911-ig egy szülészeti körzethez tartozott. A 19. század utolsó évtizedében a fertőző himlő sok Csallóközi faluban okozott gondot.

Az első világháború évei nem változtatták meg jelentősen a nagypakaiak életét, pedig nekik is el kellett viselniük a háború terheit. A legtöbb férfinak be kellett vonulnia a frontra, harcoltak Doberdónál, és ott voltak a pijavai csatában is. A háború után következő évben (1919) igen kaotikus helyzet alakult ki Pozsony fővárosának területén, vagyis a felső csallóközi járásban is. Csallóköz Csehszlovákiához tartozott. A 3 Paka továbbra is a tejfalui közjegyzőhöz, a járási bírósághoz és a somorjai adóhivatalhoz tartozott. A római katolikus hívek a nagypakai plébániához, a zsidók a tejfalui zsidó közösséghez, az evangélikusok és a reformátusok a somorjai egyházközséghez tartoztak. A cseh-szlovák hadsereg megszervezése miatt 1919-ben elrendelték a hadköteles sorozást. 1919. március 13-án népszámlálást rendeltek el Csehszlovákiában. Nagypakán 55 házban 316 lakos élt. Minden szarvasmarhát tenyésztő családnak, volt szántóföldje.

1927-ben lett a község hivatalos neve Nagypaka. 1929-ben javasolták a község villanyosítását, de pénzhiány miatt ez nem valósult meg. A HANZA fogyasztói szövetkezet telket vásárolt szövetkezeti ház építésére. 1931-ben kulturális központot is szeretett volna építeni. A faluban található egy pásztorház, amely alamizsnaházként is szolgál.

foto

169-es számú kormányrendelet szerint, 1932-től minden településnek 1933. július 9-ig létre kell hoznia egy Krónikát (Emlékkönyvet). 1935-ben 6-7 m mély közkút megépítését rendelték el. 1936-ban Nagypakát a légi kerülethez rendelték. A telefon bevezetésére 1937-ben került sor, a fogyasztói szövetkezet épületében kapott helyet.

1938. november 2-án Magyarországhoz csatolták Szlovákia déli régióit - köztük Csallóköz nagy részét. A doborgazi megszállásra 1938. november 5-én került sor. Somorját és a környező falvakat, azaz Nagypakát, Kispakát és Csukárpakát a soproni 4. gyalogezred foglalta el. A lakosság a dicsőség kapujával fogadta az érkező katonákat. A nacionalista propaganda elvakította a felső Csallóközben élő magyarság egy részét. A lelkesítők megtámadták az 1920 óta itt élő nem magyar lakosságot. Elfoglalták a menekültek és az önként távozók házait. A gazdasági következményeket az ún. újracsatlakozásukat csak később jelentették be. Területileg Nagypaka, Kispaka és Csukárpaka komáromi megyéhez, a somorjai járáshoz és a tejfalui közjegyzőséghez tartozott.

foto

Nagypaka, Kispaka és Csukárpaka évszázadokon át különálló birtokok voltak, önálló önkormányzattal. A falvak sorsa közös volt, több ezer szál, rokoni és baráti kötelék kötötte össze őket, a templom, a húszas évek közepétől a három falut a HANZA Közműszövetkezet is összekötötte. A három község egyesítésének gondolata már az előző évtizedekben felmerült, de központi utasításra csak 1939. december 12-én kezdték meg az egyesülést. A három érintett település közül elsőként Csukárpaka községi képviselő-testülete kezdett az egyesülés problémájával foglalkozni. Még Kispaka önkormányzati tanácsa is ellenáll. Erről tanúskodnak az 1939-ből származó jegyzőkönyvek, a központi hatalom azonban erősebbnek bizonyult a helyi lakosok akaratánál, így Nagypaka, Kispaka és Csukárpaka község 1942-ben Nagypaka néven egyesült.

A falu lakossága hamar megérezte a második világháború véres valóságát. Behívták az összes pakai hadkötelest a háborúba. 1945 márciusában a Második Ukrán Front csapatai támadást indítottak Csallóköz felszabadítására. Somorjában és környékén nem volt nagyobb ellenállás, a már egyesült Nagypaka falut is sikerült megmenteni.

Közvetlenül a háború után Beneš elnök kitüntetésével 1. sz. 33/1945 megfosztottákaz itt elő magyarokat és németeket nemzetiségüktől úgy hogy állampolgárságot adtak nekik. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a szlovákok szisztematikusabb betelepítése az etnikailag magyar területekre. További intézkedés volt a magyar tanítási nyelvű iskolák megszüntetése. Az állami hatóságok megpróbálták megváltoztatni a dél-szlovákiai lakosság etnikai összetételét a magyar lakosság egy részének erőszakkal Csehországba deportálásával, és lakosságcserét folytattak Magyarországgal.

+
Nyisd mindet
Élelmiszer
Élelmiszer-ital gyártás
Alapiskola - Nagypaka
Mgr. Anetta Bežová-igazgatónő
Óvoda-Nagypaka
Mgr. Žaneta Krasňanská-igazgatónő
Posta
Templom
Kultúrház
Rozália Gašpareková
Referens
tel:031-558-6705 referent@velkapaka.sk
Alžbeta Mikócziová
Kézbesítő
tel:031-558-6705 dorucovatelka@velkapaka.sk
Mgr. Vojtech Ravasz
A község Főellenőre
kontrolor_obce@velkapaka.sk
Jelenleg Offline

Telepulesinfo.hu kérelmezi az Ön beleegyezését az alábbiakban részletezett célokra:

Az Ön és eszközének személyes adatai (ún. süti adatok - például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat) kezelünk az alábbiakban részletezett célokra. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink ilyen célú adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva elutasíthatja a hozzájárulást, vagy a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.