A180. számú ház előtt a Nepomuki Szent János szobrát találjuk, melyet az írásbeli forrás Felsőnyárasd védőszentjeként említ újjáépítésének évében (1759. május 24-én). A rajta lévő felirat a következő: “Beate Joannes de Nepomvk in aquae pericvlo laborantlbVs Patrone Gra Pronobls”.

Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában, német–cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. Gyermekkoráról nincsenek adatok.

Érdekesség: Prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években nagyon feszült volt a viszony az érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király között. A király haragját az is kiváltotta, hogy Nepomuki János, a királyné gyóntatója, nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Vagyis a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el, hogy mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított királyné. Hogy ez utóbbi esemény valóban megtörtént-e, nem bizonyítható. Azt viszont tényként fogadják el a történészek, hogy a király elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban állítólag személyesen is részt vett), és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta.

János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyeztette örök nyugalomra. Vértanúságának a híre hamar elterjedt, de szentté avatására csak évszázadokkal később került sor.