„Ez a vidék, amíg szemünk ellát, a mi szülőföldünk. Tündér Ilona szigete őseink földje. Ide vár minket vissza édesanyánk, családunk, barátaink, elhunyt elődeink sírhalma. Ez vérrel, verejtékkel áztatott föld. Pusztított itt tatár, a török, a kolera, a pestis, az árvíz, az aszály és a tűzvész. Idegen érdekek védelmére vitték apáinkat a csataterekre, családokat hurcoltak el idegen földre.“

Gutléber Margit - Jányok község volt polgármestere ✍️

Történelem 📖

Alsójányok, felsőcsallóközi magyar kisközség. E községnek első okleveles nyoma 1287-ben jelentkezik, s mikor is Januk néven említik.

Felsőjányok, csallóközi magyar kisközség. Ősi idők óta megtelepült hely, mely mellett pogánykori sánczok és sírhalmok találhatók, melyben keltakori urnákat és egyéb cserepeket találtak.

Érdekességek a múltból:

• Jányok községnek volt egy falu bírája, mely a következőket hajtotta végbe: Megbüntette azt, aki tüzet, gyertyát, mécsest, égő pipát egyik háztól a másikig vitt, aki a kéményét nem tisztította, kútját nem tartotta rendben, aki az esti harangszó után az utcán tartózkodott, aki az istentisztelet alatt kereskedett, aki részegeskedett, aki vasárnap és ünnepnapon dolgozott.
  
• A falu önkormányzata éjjeliőrt vagyis "baktert" alkalmazott, kinek óránként be kellett járnia a falut.
• 1895-ben kiadott Névkönyvben közölt iskolák már említik a felsőjányoki római katolikus iskolát. (létrejöttének pontos éve ismeretlen)
• 1914-ben kitört az I. Világháború, mikoris a jányoki hadikötelesek is megkapták a behívót, akik akkor még többen is lelkesedtek a behívó átvételekor, ugyanis nem tudták mit jelent ez az iszonyú háború.
• Az alsójányoki iskola 1929-ben alakult.- Alsójányok község képviselőtestülete elhatározta, hogy egy új iskolát épít, mert a községbn iskola még nem volt s a gyermekek 2 km.-nyire voltak kénytelenek járni, a szomszéd községbe Nagymagyarra.

• 1945 áprilisában a Felső-Csallóközt, így Jányokot is visszacsatolták Csehszlovákiához. A magyar nemztiségű pedagógusokat állásukból elbocsátották.

• Eduard Beneš köztársasági elnök dekrétumából adódóan Jányok községből Csehországba elhurcoltak Alsójányokból 34, Felsőjányokból 68 személyt. Ezután pedig betelepítettek 12 szlovák családot.
• A 19.század utolsó évtizedében a helytörténészek és a régészek felfigyeltek Jányok község kataszterében kiemelkedő 5-6 méter magas „domborzatra“ sírhalomra, ahol a későbbi évtizedekben keltakori használati tárgyakat találtak. A feltárt sírhalmokból előkerültek: régészeti leletek, fegyverek, ékszerek, égetett edények.Két feltárt sírhalom leleteiből kiderült, hogy a jányoki halomsír leletei az úgynevezett csekei kultúrába tartoznak. A feltárt sírokból gazdag kerámia és bronzlelet (bronztőr, lándzsa, tű stb.) került elő. Előkerült több nagyméretű hombár, krónikus (kúpszerű) fedő, szépen díszített tál és több különféle edénytöredék. Ezek utalnak arra, hogy ebben az időszakban Nyugat-Szlovákia területe is a keleti Hallstatt-kultúra területéhez tartozott.
  Jányok térségében feltárt régészeti leletek ma a Szlovák Nemzeti Múzeum korabeli gyűjteményét gazdagítják.

Forrás: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Jányok történelméből (Presinszky Lajos)