🌿 Ekeli Rétek – A természet titkos kincse

A Duna mentén húzódó Ekeli Rétek (Ostrovné lúky) Madárvédelmi Terület az egyik legértékesebb vizes élőhelyünk. – NATURA 2000 védett területek összefüggő európai rendszeréhez tartozik. A nádasok, gyékényesek és ártéri erdők igazi paradicsomot nyújtanak a madaraknak és növényeknek.

• 🦆 Állatok: vadkacsa, gólya, nyári lúd, nagy kócsag, vörös gém, vaddisznó, őz és mezei nyúl...
• 🌼 Növények: fehér fűz, fekete nyár, nád, pántlikafű, csalán, fekete galagonya...

A madárvédelmi Terület védelmet nyújt ritka fajoknak, mint a kék vércse, kis őrgébics, vagy a parlagi pityer. Ez a vidék nemcsak szép, de kulcsfontosságú Európa természetvédelmében is. 💚

🏰 Ekel története – időutazás 1220-tól a 19. század végéig

📜 Első írásos említés (1220) - Ekel nevét először „Eel” majd Ekly, Ekl településként említik.

☠️ Járványok és pusztítások
1632 és 1634 között pestis pusztított a faluban. 1711-ben újabb járvány tört ki, a faluszéli utakon őröket állítottak, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

A 19. században több földrengés is megrázta a vidéket (1857, 1862, 1863). 1864-ben marhavész sújtotta a környéket, ezért szigorú szabályokat hoztak az állatok mozgatására.

1911-ben tűzvészben több mint hetven ház égett le. A nádfedeles épületek gyorsan lángra kaptak, ezért az újjáépítéskor már cseréptetőt használtak.
1914-ben tífuszjárvány söpört végig a falun.
1965-ben a Duna átszakította a gátat Csicsónál, elárasztotta a vidéket, és a községet szinte újra kellett építeni.

📊 Közélet és mindennapok a múltban

1910-ben a községháza a Jókai-féle házban működött, ahol gazdakör és könyvtár is volt. Esténként itt gyűltek össze az emberek, olvastak és beszélgettek.

1913-ban megnyílt a postahivatal.
1936-ban bevezették a telefont, amit a községházán helyeztek el.
1945-ben Ekel ismét Csehszlovákiához került. Megkezdődtek a kitelepítések: 13 családot Magyarországra, 59 családot Csehországba vittek.
1958-ban tartották az első nőnapi ünnepséget Ekelen.
1962-ben felépült az egészségügyi központ.
2004-ben átadták az új sportpályát, felszentelték a falu címerét, zászlaját és pecsétjét.

🎭 Művelődés és közösségi élet
1977-ben elkészült a kultúrház és a Helyi Nemzeti Bizottság épülete. A hivatalos átadásra 1986-ban került sor, 1988-ban pedig már szélesvásznú filmeket vetítettek benne.

🎉 Helyi rendezvények: 1996-ban megszervezték az első Hetényi János napokat. Azóta rendszeressé váltak a különféle közösségi események, mint például: Hetényi János megemlékezés, Március 15.-i megemlékezés, 1848-49 megemlékezés, Húsvétváró, Falunap, Családi nap, Szépkorúak ünnepsége, Anyák napja, Falumikulás, Sportbál, Tűzoltóbál, Iskolabál.

🤝 Helyi szervezetek Ekel életének működése során:
Az évek során sok közösség alakult: Nőszervezet (1949), Kiskertészek Szervezete (1978), Csemadok (1949), Magyar Közösség Pártja, Via Nova ifjúsági csoport, Rokkantak Szövetsége (1970), Nyugdíjasklub, Önkéntes Tűzoltó Szervezet (1890) és Vadásztársaság (1993).

🕺 Néptánc és hagyományőrzés
1979-ben alakult a Tátika gyermek néptánccsoport, 1984-ben pedig az Ekeli Summások Kamara Együttes.

📚 Az ekeli iskola története

• Az ekeli iskola több száz éves múltra tekint vissza, első írásos említés a közoktatásról 1714-ből származik. 1955-ben Ekelen megkezdte működését az első iskola. Jelenlegi épület 1967-ben épült. 1970-ben napközi nyílt az iskolában a dolgozó anyák gyermekei számára.
• 2002-ben az intézmény közös, új nevet kapott: Hetényi János Alapiskola és Óvoda. 2006-ban felavatták az új óvoda épületét, melyet a falu másik híres szülöttéről, Komjáthy Istvánról neveztek el.
• 2009-ben átadták a Komjáthy István nevét viselő egyesített könyvtárat, amely az iskola napközi épületében kapott helyet
• A diákok már 1966-tól részt vesznek különböző versenyeken: Matematikai Olimpia, Fizikai Olimpia, sportversenyeken, Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Verseny-en...
  Szintén részt vesznek ünnepségeken és közösségi rendezvényeken, például a március 15-i megemlékezéseken, a karácsonyi és anyák napi műsorokon, valamint a Föld Napja vagy a Hetényi János Napok keretében megrendezett eseményeken.

🎨 Az iskolában számos szakkör működik, amelyek lehetőséget adnak a tanulók érdeklődési körének kibontakoztatására: ilyenek többek között az énekkar, bábcsoport, színjátszókör, természetvédelmi és számítástechnikai szakkörök, valamint a szlovák társalgási szakkör és a sportkör is.

🚜 Gazdasági fejlődés: 1967 A település fejlődött, a háztartások korszerűsödtek, traktor, kombájn jelent meg. Van már tejcsarnok, hentes, cipész, lakatos, borbély, fogorvos

📖 Az Ekeli Református Egyház
1625-ben már volt református lelkész a faluban. 1712-ben kezdték vezetni a születések, házasságok és halálozások feljegyzéseit.
Az első templom pontos építési éve nem ismert, de az 1763-as földrengésben már sérült templomról írnak. Az első kőtemplomot 1803-ban szentelték fel. 2017-ben a reformátusok 500 éves múltjukat ünnepelték.

⛪ A római katolikus egyház
A plébánia története a 14. századig nyúlik vissza, első említése 1397-ből való.
Az 1763-as földrengés után lebontották a templomot, helyére 1816-ban új, klasszicista templom épült Szent Ágoston tiszteletére.
1917-től Benye Ferenc atya szervezte a község kulturális életét, színjátszó kört alapított, és a bevételt az iskolára és a templomra fordította.

⚽ Sportélet Ekelen 

Az ekeli sportélet gyökerei 1933-ig nyúlnak vissza, amikor a községben először hangzott el az igény a szervezett futballra. Az első hivatalosan bejegyzett csapat 1946–47-ben alakult meg. A pályát és felszerelést a közösség szorgalmas munkával és lelkesedéssel teremtette meg. A háború utáni években bringával vagy gyalog jártak a meccsekre, néha még lóval is.

Az 1950-es évektől egyre több csapat alakult, 1971-ben sakkcsapat is létrejött.

⚽ A sportélet lendületet vett a 2000-es évektől: a pályát felújították, edzőpálya épült, öltözők létesültek, új játékosok és utánpótláscsapatok érkeztek.

👟 A sportélet ma is aktív maradt a futballpályán.

• ✨ Ekel nevezetes személyiségei:
• 🧠 Csorba Géza (1876–1930) - Ekelen született, ügyvéd, magyarországi szociáldemokrata mozgalom szervezője, lapszerkesztő
• 📚Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) – Néprajzkutató, a magyar népi imádságok legismertebb gyűjtője. Gyermekkorában Ekelen élt. 2006-ban Ekel díszpolgára lett.
• 🎨Erdőssy Béla (1879–1928) - Ekelen született, festő, grafikus, egyetemi tanár. Műveivel számos nemzetközi kiállításon szerepelt, pl. Velence, Barcelona, London, München.
• 📖Hetényi János (1786–1853) – Ekel község nagy szülöttje, református lelkész, író, tudós. 1913-ban a falu lakói emlékoszlopot állítottak tiszteletére. Apja halála után ekeli lelkésszé választották.
• 📘Komjáthy István (1917-1963) – Ekelen született, itt végezte el a népiskolát. Író, műfordító, a Mondák Könyve és a Mátyás-mondák könyve szerzője.
• 📜Kovácsy János (1823) Ekelen született, ügyvéd és megyei szolgabíró volt. Cikkeket írt a Függetlenségbe és a Pozsonyvidéki Lapok-ba, majd a Komárom és Vidéke című lap politikai mellékletét, a Komárommegyei Hírnököt szerkesztette.
• 📜Menyhárth Gáspár (1823-1940) Ekelen született. Jogász, egyetemi tanár, akadémikus.
• 💬 Híres gondolata: „Nem árt pedig soha, ha a törvényt ott, a hol lehet, kellőleg ügyet vet az emberi érzésekre is.”
• ✝Száki János református lelkész volt Ekelen. 1664 után a protestáns lelkészek üldözésekor koholt vádak alapján bíróság elé állították, 1672-ben kivégezték.
• Emléke a protestánsüldözés jelképe lett, tiszteletére tábla áll az ekeli református templomban.
• 🌸Vajda Julianna – Lilla, Csokonai múzsája
• Többféle feltételezés él arról, miért kötik Vajda Julianna nevét Ekelhez.
• Egyes kutatók szerint édesanyja ekeli származású volt, és ide jött, hogy gyermekét, Juliannát világra hozza. Mások úgy vélik, Komáromban született, de Ekelen keresztelték meg.
• Az ekeliek szívében Vajda Julianna – Lilla, Csokonai Vitéz Mihály halhatatlan múzsája – örökre a község szülöttjeként él tovább.

📖 Ekeli históriák:

🃏 Kártyázó kísértetek: A Gécsi-házban éjfélkor mindig megjelentek a halottak, és kártyázni kezdtek. A ház lakói látni ugyan nem látták őket, de hallották a beszédüket és a kártyalapok csapódását. A kísértetek hajnalig maradtak, majd eltűntek.
🔥 Elégetett boszorkányság: A faluban élt egy boszorkányos asszony, akinek két lánya volt. Halálos ágyán tudását át akarta adni nekik. Az egyik lánya odanyújtotta neki a söprűt, hogy átvegye az anyja gonosz tudományát. A másik lánya befűtötte a kemencét.Miután meghalt, a tüzes kemencébe dobták a söprűt, így a boszorkányság ott elégett, a lányok megmenekültek, különben ők is boszorkányok lettek volna.

Ekel gazdag múltja és pezsgő jelene igazi kincset rejt a látogatók és a helyiek számára egyaránt. 🌟

Forrás: Ekel (Könyv)