Bős

#bos

Bős

Cím:

Hlavná 1039/21,

930 05 Gabčíkovo

IČO: 00305391
DIČ: 2021129979

Polgármester:

PhDr. Fenes Iván LL.M, MBA
Község-infó
Szolgáltatások
Institúciók
Kapcsolat


Bős egy rohamosan fejlődő település, ahol dolgos, kedves és készséges emberek élnek. Közülük többen hisznek Istenben, imádkoznak többek között a másikért is. Ilyen a község vezetője Fenes Iván is. Ő nem fél a kihívásoktól , hiszen a lehető legjobb tudása szerint keresi mindig a legjobb megoldásokat. Nem beszélve arról, hogy barátságos, áldozatkész polgára az államnak. Iván szívügye a magyarsága. Már évek óta mindent megtesz a magyarság megmaradásáért. A városban különféle ünnepeket tartanak a hagyományokhoz híven. Ilyen pl. a templombúcsú, a szeptemberi családi nap, a Szent karácsonyi ünnepkör, a farsangi bőgőtemetés, a nyugdíjasok köszöntése, és a június 4-i megemlékezés is. A településen több szervezet és intézmény egyaránt kiválóan működik. Emellett a sportra is nagy hangsúlyt fektetnek.

Bős (szlovákul Gabčíkovo, korábban Beš) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában található. Az először 1102-ben említett Beys községnév 1262 és 1274 között több oklevélben előfordul. Nevéből következtetve besenyő település lehetett. Egy 1270-es keltezésű oklevél így említi: "Beus, terra jurisdictionis Reginalis".
Visszatekintés

  • A Bős helységnévről


Felmerül a kérdés: vajon mikortól számít Bős lakott helynek? Az ember legelső itteni megtelepedésének pontos ideje azonban már sohasem deríthető ki...
Csak az biztos, hogy mintegy kilencszáz esztendeje a Duna bal partján feltűnt és oklevélben is dokumentáltatott egy bizonyos helység: Bős őse. A legrégibb magyar községek egyikének tartott helység bizonyára az Árpád-háziak idején vált szervezett lakhellyé. Jerney történész egy 1102-ben keltezett oklevélben említett Beys helységnevet tartja Bős legkorábbi helynevének. A Bézs helységnév még többször is előfordul az 1262 és 1274 között keletkezett oklevelekben.
Eredetileg-állítólag-besenyők lakták, és a helynév is erre utal. Ám 1270-ben már a királynő földje, vagyis 1270-ben "Beus, terra jurisdictionis Reginalis" a meghatározása. Majd 1278-ban ugyancsak Beus formában tűnik fel az oklevélben. Például 1345-ben egy Böősi Máté nevű ember nevében szerepel a helynév, majd rövidesen a pápai tizedszedők jegyzékében Bess formában említik a falu nevét. Aztán 1380-han egy Lothardus de Böős királyi ember nevében található, de 1398-ban megint Beus alakban szerepel a helynév, és nemsokára Beusi István nevében fordul elő Bős helységneve.
A község 1565-ben Magyar- és Német-Bös néven két részre különült, de hamarosan névben is egyesültek. A németek betelepítésének emlékét örökíti meg a még ma is használatos "hóstát" falurész neve, amely eredetileg Hochstadt formában íródott, és magyarul Felsővárost jelentett. De 1773-ban előbb Böös, majd Böős formában íródott a helységnév, és az is maradt az 1900-as évek elejéig. A bősi plébánián őrzött alapítványi oklevelek keltezésekor még 1907-ben is Böős a helységnév, de 1911. augusztus 14-én már Bős a közcég megnevezése. A trianoni döntést követő elcsatolás idején. 1927 és 1938 között a hivatalos csehszlovák iratok Beš formában tüntetik fel a falu nevét (az ő hang idegen a szláv fülnek és kiejtésnek, ezért ez a minimális eltérés). Végül 1938 novemberétől mintegy tíz éven át hivatalosan is újra Bős a helység neve.
Aztán, 1948-tól hivatalosan Gabčíkovo lett a helységnév-a lakosság megkérdezése nélkül. Az új helységnevet a szlovák Gabčík családnévből rögtönözték, és hatósági erőszakot alkalmazva vezették be. (Jozef Gabčík-élt 1912 és 1942 között - volt a német megszállókat megszeméleysítő R. Heydrich elleni, 1942-ben Prágában elkövetett merénylet egyik résztvevője.)
A valóságban Bős lakossága számára és a csallóköziek részére egyaránt Bős volt és maradt a község igazi neve!

  • Az Amade család


Ez a hajdani besenyő település 1264-től az Amadék birtokába került, amikor a család a községet adományul kapta IV Béla királytól. Az Amade család a Guth-Keled nemzetségből származik, őse comes Homodeus de gre Gutkeled. A család származása megszakítás nélkül levezethető egy bizonyos Lőrincztől, aki II. András királlyal járt a Szentföldön. A helységnév 1345-en Böősi Máté nevében is szerepel. A pápai tizedszedők jegyzékében Bess néven említették. 1380-ban Lothardus de Böős királyi megbízott nevében fordul elő; 1398-ban pedig Beus alakban írták. A község jelentősége a 15. században nőtt meg, amikor az Amade család ide helyezte Várkonyból birtokai központját. Mátyás király 1468. szeptember 27-én hetivásárok tartására adott jogot a községnek. Amade László az 1553. évi összeíráskor 23 porta után adózott.
Egy 1796-ban kiadott könyv szerint Böős már mezőváros, és egy 1851-es kiadású mű is mezővárosnak említi. Az Amade család 1845-ben férfiágon kihalt, és a bősi birtokrészt a báró Üchtritz család örökölte. Később az összevont Üchtritz-Amade nevet használták. A legújabb korban (1945-ig) a legnagyobb birtokosok az Üchtritz-Amade, Nagy, Katona és Szikora caládok voltak a községben. 1995. június 25-én avatták és szentelték fel ünnepélyesen Bős címerét és zászlaját. Ekkor lett a község díszpolgára Habsburg Ottó.
1849-ben, a szabadságharc idején Bős határában ütközet zajlott le. 1851-ben "Böős mezővárost" 2001 katolikus , 16 zsidó, 7 evangélikus és 3 református személy lakta. 1861-ben tűzvész pusztította a falut. 1880-ban 2228, 1900-ban 2715, 1921-ben 2903, 1930-ban 3101 , 1941ben 3410 és 1995-ben 4948 lakosa volt a községnek.


  • Az árvízvédelem


A Duna mindig meghatározó volt Bősre nézve. Hajdanában a folyam Pozsony alatt Mosonnak tartott főmedrével, mígnem IV. Béla király - Mária királyné uradalmainak vízmentesítése végett - 1267 körül Gönyűig nagyjából a mai irányába tereltette. Zsigmond király 1426-ban Somorja város védelmében elzárásokat és töltéseket építtetett. 1830 előtt csak egyszerű töltések védték a Csallóközt. Ezért Bősön 1845-ben gróf Waldstein János elnökletével megalakult a Csallóközi Vízszabályozási Társulat. Igaz, hogy az egész Csallóközben ki volt építve az árvízvédelmi hálózat, de ez sem tudta hathatósan védelmezni az árvizek ellen: 1850-ben, 1862-ben, 1876-ban, 1878-ban mérhetetlen károkat okoztak, mert az osztrák mederszűkítések miatt hihetetlenül sok hordalék zúdult le a Duna Bős körüli szakaszára. 1885-ben hoztak egy folyamszabályozási törvényt, s 1886 és 1896 között - 17 millió koronás költséggel - Sólyom Fekete Zsigmond mérnök irányításával szabályozták Pozsony és Gönyű között a Dunát. Ma az árvízvédelmet minden szempontból biztosítja a bősi vízerőmű.

Bős ( szlovákul Gabčíkovo, korábban Beš) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában található. Az először 1102-ben említett Beys községnév 1262 és 1274 között több oklevélben előfordul. Nevéből következtetve besenyő település lehetett. Egy 1270-es keltezésű oklevél így említi: "Beus, terra jurisdictionis Reginalis".

Az Amade család

Ez a hajdani besenyő település 1264-től az Amadék birtokába került, amikor a család a községet adományul kapta IV Béla királytól. Az Amade család a Guth-Keled nemzetségből származik, őse comes Homodeus de gre Gutkeled. A család származása megszakítás nélkül levezethető egy bizonyos Lőrincztől, aki II. András királlyal járt a Szentföldön. A helységnév 1345-en Böősi Máté nevében is szerepel. A pápai tizedszedők jegyzékében Bess néven említették. 1380-ban Lothardus de Böős királyi megbízott nevében fordul elő; 1398-ban pedig Beus alakban írták. A község jelentősége a 15. században nőtt meg, amikor az Amade család ide helyezte Várkonyból birtokai központját. Mátyás király 1468. szeptember 27-én hetivásárok tartására adott jogot a községnek. Amade László az 1553. évi összeíráskor 23 porta után adózott.
Egy 1796-ban kiadott könyv szerint Böős már mezőváros, és egy 1851-es kiadású mű is mezővárosnak említi. Az Amade család 1845-ben férfiágon kihalt, és a bősi birtokrészt a báró Üchtritz család örökölte. Később az összevont Üchtritz-Amade nevet használták. A legújabb korban (1945-ig) a legnagyobb birtokosok az Üchtritz-Amade, Nagy, Katona és Szikora caládok voltak a községben. 1995. június 25-én avatták és szentelték fel ünnepélyesen Bős címerét és zászlaját. Ekkor lett a község díszpolgára Habsburg Ottó.
1849-ben, a szabadságharc idején Bős határában ütközet zajlott le. 1851-ben "Böős mezővárost" 2001 katolikus , 16 zsidó, 7 evangélikus és 3 református személy lakta. 1861-ben tűzvész pusztította a falut. 1880-ban 2228, 1900-ban 2715, 1921-ben 2903, 1930-ban 3101 , 1941ben 3410 és 1995-ben 4948 lakosa volt a községnek.


Az árvízvédelem

A Duna mindig meghatározó volt Bősre nézve. Hajdanában a folyam Pozsony alatt Mosonnak tartott főmedrével, mígnem IV. Béla király - Mária királyné uradalmainak vízmentesítése végett - 1267 körül Gönyűig nagyjából a mai irányába tereltette. Zsigmond király 1426-ban Somorja város védelmében elzárásokat és töltéseket építtetett. 1830 előtt csak egyszerű töltések védték a Csallóközt. Ezért Bősön 1845-ben gróf Waldstein János elnökletével megalakult a Csallóközi Vízszabályozási Társulat. Igaz, hogy az egész Csallóközben ki volt építve az árvízvédelmi hálózat, de ez sem tudta hathatósan védelmezni az árvizek ellen: 1850-ben, 1862-ben, 1876-ban, 1878-ban mérhetetlen károkat okoztak, mert az osztrák mederszűkítések miatt hihetetlenül sok hordalék zúdult le a Duna Bős körüli szakaszára. 1885-ben hoztak egy folyamszabályozási törvényt, s 1886 és 1896 között - 17 millió koronás költséggel - Sólyom Fekete Zsigmond mérnök irányításával szabályozták Pozsony és Gönyű között a Dunát. Ma az árvízvédelmet minden szempontból biztosítja a bősi vízerőmű.

A Bős helységnévről

Felmerül a kérdés: vajon mikortól számít Bős lakott helynek? Az ember legelső itteni megtelepedésének pontos ideje azonban már sohasem deríthető ki...
Csak az biztos, hogy mintegy kilencszáz esztendeje a Duna bal partján feltűnt és oklevélben is dokumentáltatott egy bizonyos helység: Bős őse. A legrégibb magyar községek egyikének tartott helység bizonyára az Árpád-háziak idején vált szervezett lakhellyé. Jerney történész egy 1102-ben keltezett oklevélben említett Beys helységnevet tartja Bős legkorábbi helynevének. A Bézs helységnév még többször is előfordul az 1262 és 1274 között keletkezett oklevelekben.
Eredetileg-állítólag-besenyők lakták, és a helynév is erre utal. Ám 1270-ben már a királynő földje, vagyis 1270-ben "Beus, terra jurisdictionis Reginalis" a meghatározása. Majd 1278-ban ugyancsak Beus formában tűnik fel az oklevélben. Például 1345-ben egy Böősi Máté nevű ember nevében szerepel a helynév, majd rövidesen a pápai tizedszedők jegyzékében Bess formában említik a falu nevét. Aztán 1380-han egy Lothardus de Böős királyi ember nevében található, de 1398-ban megint Beus alakban szerepel a helynév, és nemsokára Beusi István nevében fordul elő Bős helységneve.
A község 1565-ben Magyar- és Német-Bös néven két részre különült, de hamarosan névben is egyesültek. A németek betelepítésének emlékét örökíti meg a még ma is használatos "hóstát" falurész neve, amely eredetileg Hochstadt formában íródott, és magyarul Felsővárost jelentett. De 1773-ban előbb Böös, majd Böős formában íródott a helységnév, és az is maradt az 1900-as évek elejéig. A bősi plébánián őrzött alapítványi oklevelek keltezésekor még 1907-ben is Böős a helységnév, de 1911. augusztus 14-én már Bős a közcég megnevezése. A trianoni döntést követő elcsatolás idején. 1927 és 1938 között a hivatalos csehszlovák iratok Beš formában tüntetik fel a falu nevét (az ő hang idegen a szláv fülnek és kiejtésnek, ezért ez a minimális eltérés). Végül 1938 novemberétől mintegy tíz éven át hivatalosan is újra Bős a helység neve.
Aztán, 1948-tól hivatalosan Gabčíkovo lett a helységnév-a lakosság megkérdezése nélkül. Az új helységnevet a szlovák Gabčík családnévből rögtönözték, és hatósági erőszakot alkalmazva vezették be. (Jozef Gabčík-élt 1912 és 1942 között - volt a német megszállókat megszemélysítő R. Heydrich elleni, 1942-ben Prágában elkövetett merénylet egyik résztvevője.)
A valóságban Bős lakossága számára és a csallóköziek részére egyaránt Bős volt és maradt a község igazi neve!

Amade László Magyar Tannyelvű Alapiskola
Igazgatónő: Mgr. Sebő Renáta
Művészeti Alapiskola
Igazgatónő: Mgr. Gabriela Vidová, DiS.art.
Óvoda
Igazgatónő: Mgr. Anikó Zsákovicsová
Magyar tannyelvű óvoda Bős
Igazgatónő: Mgr. Ildikó Mészáros Nagy
Magyar tannyelvű óvoda Bős
Igazgatónő: Mgr. Denisa Fodorová
Idősek otthona Bős
Igazgató: MVDr. Arpád Csörgő
Helyi művelődési központ
Bc. Eva Vargová
Hivatalvezetőnő
gabcikovo@gabcikovo.sk
Etela Kozmérová
Titkárság
gabcikovo@gabcikovo.sk
Ing. Diána Fenes Darnai
Iskolaügyi szakosztály
skolstvo@gabcikovo.sk
Mgr. Péter Varga
Épíkezési osztály, föld és közterületek bérlete, környezetvédelem
stavebne@gabcikovo.sk
Dóra Feketeová
Adók, helyi illetékek, helység bérletek
dane@gabcikovo.sk
Bc. Hajnalka Olláryová
Bérszámfejtés, munkajogi osztály, lakossági nyilvántartás
personalistika@gabcikovo.sk
Mgr. Gabriella Kántor
Könyvelőség
uctovnictvo@gabcikovo.sk
Bc. Kristína Kozmérová
Anyakönyv, hitelesítés, szociális és családügyi osztály
matrika@gabcikovo.sk
Mónika Fodorová
Információ
info@gabcikovo.sk
Bc. Hajnalka Olláryová
tel:0905310652 gdpr@gabcikovo.sk
Jelenleg Offline

Telepulesinfo.hu kérelmezi az Ön beleegyezését az alábbiakban részletezett célokra:

Az Ön és eszközének személyes adatai (ún. süti adatok - például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat) kezelünk az alábbiakban részletezett célokra. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink ilyen célú adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva elutasíthatja a hozzájárulást, vagy a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.